Új kályhát visznek oda, ahol erre a legnagyobb a szükség

Több mint 1700 hagyományos üzemű kályhát visznek az ország legszegényebb településein élő kisgyermekes családoknak, egyedül élő időseknek és nehéz helyzetű embereknek a Felzárkózó települések programban. Százötvennél is több község lakói kapnak így új, vegyes tüzelésű kályhát.

A készülékek kiszállítása hetek óta tart, az utolsó darabokat a napokban adják át a rászorultság alapján kiválasztott háztartásoknak – olvasható a program kommunikációs munkatársai által küldött közleményben. Az érintett községek többsége Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Heves és Baranya vármegyékben található, de Tolna vármegye két települése, Értény és Gyulaj is köztük van.

Ezekben a falvakban a felzárkózást segítő programokat megvalósító karitatív szervezetek – vármegyénkben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – hosszabb ideje Jelenlét Pontot működtetnek, és ismerik a legnehezebb körülmények között élő családokat. Az új kályhákat jellemzően azokba a háztartásokba viszik, ahol eddig is csupán egyetlen helyiség fűtésére volt lehetőség, sok helyen pedig már régóta elhasználódott, átégett készülék helyére érkezik az új, gazdaságosan és biztonságosan működtethető kályha. A készülékhez új kályhacsövet és szénmonoxid érzékelőt is kapnak a családok.

A berendezéseket pályázati forrásból, a Fókuszban a gyermek projekt támogatásával szerezte be a Felzárkózó települések program, amelyet a legszegényebb települések felzárkózásának elősegítésére indított a magyar kormány 2019-ben. Ahogy azt a honlapjukon írják, minden bizonnyal az utolsó percekben indult a program, hiszen a KSH adatai alapján kiválasztott 300 hátrányos helyzetű település már évekkel, évtizedekkel ezelőtt rálépett a teljes leszakadáshoz vezető útra, és ezen a lejtőn megállni, majd visszafordulni csak komoly szakértői segítséggel lehetséges. 

Ezekben a községekben minden statisztikai mutató a hátrányok halmozódását mutatja: a komfort nélküli házak aránya ötszöröse, az általános iskolát be nem fejezett emberek aránya háromszorosa az országos átlagnak, miközben a településeken arányaiban háromszor több gyermek születik, mint máshol. Ebből a néhány adatból is jól látszik, hogy az itt zajló felzárkóztatási program sikeressége közös érdek. Nem csupán szociális vagy gazdasági kérdés, hanem mindenkit érintő össztársadalmi ügy, amelynek eredménye hatással van az ország jövőjére.