Európáról, a kontinens jövőjéről beszélgettek

Az eszmecserének, amelynek címe Magyarország Európa hangja, Kiss Rajmund, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője volt a moderátora. A beszélgetés során szóba került a keresztény kultúra megőrzése, a családok és gyermekek védelme, az orosz-ukrán háború, a Kínával való kapcsolat és többek között az energiaellátással kapcsolatos kérdések sora is.

Mindezeknek alapja a Századvég Politikai Iskola Alapítványnak a kontinensüket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági véleményeket összegző legutóbbi kutatása volt. Ennek során a szakemberek az Európai Unió 27 tagországában, valamint az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban 30 ezer embert kérdeztek meg. A kutatás eredményéről pedig most a legjobb szakemberek, Deutsch Tamás az Európai Parlament képviselője, Hidvégi Áron, a Századvég elnökhelyettese, s Hortay Olivér, a Századvég Gazdasági Folyamatok Kutatóintézetének igazgatója adtak számot.

Egyetértenek a béke narratívánkkal

Kiss Rajmund bevezetője után Hidvégi Áron a kutatás eredményét úgy összegezte, hogy eszerint Magyarország az ismert rajzfilm, az Asterix, a gallban bemutatott gall falu, az amely ellenállt az egész világot elfoglaló római csapatoknak. Ugyanis a megkérdezett több tízezer ember háromnegyedének véleménye azonos volt azzal, amelyet a magyar kormány képvisel az Európai Unióban.

A beszélgetés során szóba került valamennyi kérdés, amelyben kormány delegációjának véleménye ellentétes az unió többi országát képviselőkével. A Századvég elnökhelyettese azzal kezdte, hogy az európai emberek nagy többsége egyetért az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos béke narratívával, amelyet a magyarok képviselnek, szemben azzal a szinte általános állásponttal, hogy csak ki kell várni, míg Oroszországot térdre kényszerítik az uniós szankciók. Felsorolt több hasonló véleménykülönbséget, majd a beszélgetést moderáló Kiss Rajmund azt kérdezte Deutsch Tamástól, miért nem veszi figyelembe az európai, főleg a nyugat-európai elit az emberek többségének óhaját, akaratát?

Szándékosan mást közvetítenek

A választ a képviselő egy suttogós gyerekjáték említésével kezdte, mikor valaki egy kifejezést súg a mellette lévő fülébe, az továbbadja, s a sokadik ilyen közvetítés végén az utolsó egészen mást hall. Előfordul, hogy közben nem csak az elhallás okoz változást, hanem egyesek szándékosan mást továbbítanak. Az európai politikát pedig eluralta az a gondolkodás, miszerint a közéletben szereplők feladata az, hogy elképzeléseiket rá kell erőltetniük a valóságra, mert szerintük az emberek rosszul tájékoztatottak, náluk ideológiailag műveletlenebbek. Így a különböző műhelyekben kitalált ostoba elképzeléseket szolgáló közéleti munka jellemzi Európát, főleg a mainstream európai politikát.

Hortay Olivér az említett suttogós játék kapcsán azzal folytatta, hogy Kína az Európai Unió legfontosabb import partnere, s második legfontosabb export piaca, de az USA belesúgott, hogy szembe kell fordulni Kínával. Később a további helytelen intézkedések soraként említette a háború kapcsán Oroszországgal szemben elrendelt szankciókat is. Beszélt arról is, hogy változott a vélemény a nukleáris energia felhasználásáról, néhány ország, ahol ellenezték az atomerőműveket, már másként vélekedik, Svédországban ez például már a politikába is begyűrűzött, hozzátette, Németországban még nem, de ott is majd így kell gondolkodniuk.

A migráció kapcsán tette fel a kérdést Kiss Rajmund: minek kell történnie ahhoz, hogy az unió ne támogassa ezt a biztonsági kockázatot jelentő tendenciát?

A józanság hajója már régen elment

Deutsch Tamás szerint visszafordíthatatlan társadalmi folyamatok zajlottak le a hatvanas évek óta a világban. Míg korábban a gyarmattartók elfoglalták gyarmataikat, azóta a gyarmatosítottak foglalják el gyarmattartóikat. Miután pedig ott állampolgárokká váltak, már választáskor is érvényre juttatják szándékaikat. A józanság hajója már régen elment, mondta. Emiatt sok országban nagyon nehéz a migráció ellen tenni, kérdés az, hogy a folyamat alól mi kivonhatjuk-e magunkat.

A beszélgetés zárásaként Hidvégi Áron elmondta, a kutatás során feltették a kérdést, mit tartanak fontosabbnak az országok népesedési politikájában, a hazai születések számának növelését, a családok támogatását, vagy a migráció általi népszaporodást. A válaszok többsége az előbbit tartotta helyesnek.

Már nem a kérdések között szerepelt, de megnézték, hány gyereket tartanak ideálisnak egy családban, s, hogy milyen vallás követőinek családjában hány gyerek születik. Az iszlám hívőinél volt a legtöbb.

Az előadókkal készített podcast beszélgetést ide kattintva találja!