Lakásból több, lakosból kevesebb lett Szekszárdon

A KSH új beszámolója a 2023 január elsejei közigazgatási állapotnak megfelelően tartalmazza az adatokat. Ebben ismertetik, hogy a múlt év elején Szekszárdon harmincezer-ötvenheten éltek. A lakások száma tizenötezer-kilencszázötven volt. A lakónépesség a rendszerváltás időszaka óta csökkenő tendenciát mutat, 1990-ben még harminchatezer-nyolcszázötvenheten laktak Szekszárdon. Akkor a lakások száma tizenháromezer-háromszázhuszonhárom volt. 

Szekszárdon többség a római katolikus 

Szekszárd lakóinak vallási összetétele 2022-ben a következőképpen alakult: római katolikusnak 29,6 százalék, reformátusnak 6,8 százalék, evangélikusnak 2,3 százalék, egyéb keresztény felekezethez tartozónak 1,1 százalék, egyéb katolikusnak 0,9 százalék, görög katolikusnak 0,2 százalék, egyéb vallási közösséghez, felekezethez tartozónak 0,2 százalék vallotta magát. Akik nem tartoznak vallási közösséghez, felekezethez, 18,6 százalék. Akik nem kívántak válaszolni a vallási kérdésre, 40,2 százalék. 

Szekszárd lakóinak nemzetiségi kötődése 2022-ben: magyar 88,5 százalék, német 3,4 százalék, cigány (roma), 1,8 százalék. Ukrán, horvát, szerb, román egyenként 0,1 százalék. Egyéb, nem hazai nemzetség 2,6 százalék. Akik nem kívántak válaszolni a nemzetiségi kérdésre: 11,2 százalék. 

Pakson is csökkent a lakosságszám  

Pakson tizenhétezer-nyolcszázhuszon heten éltek 2023 január elején. A lakások száma nyolcezer-ötszázötvennyolc volt. A lakónépesség a rendszerváltás időszaka óta csökken, 1990-ben a népszámlálás időpontjában még húszezer-kétszázhetvennégyen laktak Pakson. A lakások száma akkor hétezernégyszáz volt. 

Paks lakóinak vallási összetétele 2022-ben: római katolikus, 31,6 százalék, református 7,2 százalék, evangélikus 5 százalék, egyéb keresztény felekezethez tartozó 1,7 százalék, egyéb katolikus egy százalék. Görög katolikus, ortodox keresztény és egyéb vallási közösséghez felekezethez tartozó: 0,3 százalék. Akik nem tartoztak vallási közösséghez, felekezethez: 14,1 százalék. Akik nem kívántak válaszolni a vallási kérdésre: 38, 5 százalék. 

Pakson 2022-ben magyarnak 89,5, németnek 2,2, cigánynak (roma) 1,2 százalék vallotta magát. Ukránnak és ruszinnak 0,3 százalék, lengyelnek, horvátnak, örménynek, románnak egyenként 0,1 százalék. Egyéb, nem hazai nemzetiségnek 3,9 százalék. Akik nem kívántak válaszolni a nemzetiségi kérdésre: 9,2 százalék.