Gőzerővel indul a fejlesztés és a korszerűsítés Szekszárdon

Megkezdődik hétfőn a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karán az a beruházás, amely új képzési irányokat nyit az intézmény előtt és hosszú távon biztosítja a megye egyetlen felsőoktatási intézményének a megmaradását.

A szerződés szerint száz nap alatt be is fejeződnek a munkák. Mint Prof. Dr. Horváth Béla dékán elmondta, a küldetési nyilatkozatuk szerint céljuk a társadalmi felemelkedés segítése. Ez azt is jelenti, hogy olyan képzéseket indítsanak, amelyek segítik a térséget, hogy a fiatalok itthon tudjanak részt venni a felsőoktatásban, s diplomájukat szülőhelyükön tudják kamatoztatni. Hiszen az a tapasztalat, aki felsőfokú tanulmányait Budapesten végzi, az általában ott is marad.

A beruházás története még 2014 áprilisában kezdődött, amikor előzetes tárgyalások után összehívták a térségben, elsősorban a megyeszékhelyen működő, autóalkatrész beszállításával foglalkozó műszaki vállalkozások vezetőit. Rajtuk kívül jelen voltak politikusok és polgármesterek is. A szándék az volt, hogy megbeszéljék, milyen szakemberekre van szüksége a térségnek, és ennek megfelelően milyen irányba határozzák meg a kar fejlesztési politikáját. A megbeszélésen két területen mutatkozott szakemberigény.

Az egyik a borászképzés, hiszen a térség húzóágazata a borászat, tehát szükség van fiatal szakemberekre. A műszaki területen égető hiány mutatkozik jól képzett, idegen nyelvet jól beszélő, elkötelezett gépészmérnökökre. Ideértve az atomerőmű bővítéséhez szükséges szakembereket is.

A történet másik szála szintén 2014-hez kapcsolódik, amikor Orbán Viktor miniszterelnök pécsi látogatása során 24 milliárdos támogatást ígért, hogy a Pécsi Tudományegyetem 2020-ig duplázza meg a külföldi hallgatók számát. Az akkori 2300-ról mintegy ötezerre növelik a külföldi hallgatók létszámát. Kemény harcok során sikerült elérni, hogy a szekszárdi projekt is bekerülhessen a nagy egyetemfejlesztési programba, mondta a dékán. A társkarok dékánjai közül többen és pécsi politikusok is minden tárgyaláson felvetették, hogy a szekszárdi fejlesztést miért nem a szekszárdi Modern Városok Programból finanszírozzák. Végül sikerült elérni, hogy hétszázmillió forintot használhat fel a szekszárdi kar az egyetemi pénzből. Ebből alakítják ki a Rákóczi utca 1. alatti főépületben a harmadik emeleten a szőlész-borász szakhoz és a műszaki képzéshez szükséges laboratóriumokat. Megcsinálják emellett a tetőt, és árnyékolással látják el a nyugati oldalt, mert májustól az ottani termekben olyan meleg van, hogy alig lehet tanítani. Jut még pénz a kollégiumra is, teljes egészében felújítják például a vizesblokkokat. A szekszárdi átalakítás és a laborok kialakítása mintegy 520 millió forintba kerül majd, a fennmaradó összeget Pécsett költik el, hiszen a szőlész-borász képzés két szemeszterrel ott indul, és az utolsó is ott zajlik a Szőlészeti-Borászati Kutatóintézetben. Ezen fejlesztésekből a szekszárdi kar hallgatói is részesülnek.

A műszaki képzést a Műszaki és Informatikai Karral közösen csinálják, ezen belül Szekszárdon lesz a három szemeszteres rendszertechnika specializáció. Ennek a kialakítója és szakfelelőse Katona Tamás professzor. A képzés profiljának a kialakításakor figyelembe vették a szekszárdi autóalkatrész-beszállító üzemek igényeit. A dékán kiemelte a BHG igazgatója, Jobbágy Gábor szakmai és erkölcsi segítségét. Számításba vették az atomerőmű bővítésének képzési igényeit is. A rendszertechnikai laboratóriumok kialakítására mintegy százmillió forint költhető.

Mindezen célok megvalósításához oktató gárdára is szükség van. Mintegy hetvenmillió forint uniós pályázati pénzből tudják finanszírozni az új oktatók bérét 2017 és 2021 között. Már vettek fel új szakembereket teljes, vagy félállásban, akik már most dolgoznak a fejlesztéseken. Több mint ötvenmillió forintot költenek a vidékfejlesztési programra, a többit pedig a gyógypedagógus-képzésre. Egy tavalyi nyertes uniós pályázat segítségével igyekeznek közelebb hozni a középiskolásokat a természet- és a műszaki tudományokhoz. Már el is kezdték a Szent László szakképzővel közösen, hogy matematika és fizika érzékenyítő foglalkozások keretében megszerettessék a diákokkal a műszaki pályát, s majd jelentkezzenek a műszaki felsőoktatásba. A projektet a későbbiekben ki akarják terjeszteni más középiskolákra is.

Új képzések indulnak

A korábbi profilok közül a jövőben is megmarad a hagyományos alsófokú pedagógus- képzés. A csecsemő- és kisgyermekgondozó, az óvodapedagógus és a tanító szak mellé gyógypedagógus-képzés is indul a szekszárdi karon. Ennek kész a szakindítási anyaga, a jövő hónapban az egyetemi szenátus elé terjesztik. Elkészült a vidékfejlesztési agrármérnök szak képzési anyaga is, amelyről már a héten tárgyal a szenátus. Elnyertek egy uniós pályázatot, amelynek keretében néhány külföldi partneregyetemmel együtt a vidékfejlesztéshez kapcsolódó mesterszak képzési tartalmát dolgozzák ki. Ennek lesz angol és magyar nyelvű változata is. A turizmus-vendéglátás szak az idén kifut Szekszárdon.

Az új szakindításokkal és a megvalósuló beruházásokkal reményteli fejlesztés kezdődik meg a megye egyetlen felsőoktatási intézményében – mondta a szekszárdi kar dékánja, Prof. Dr. Horváth Béla.