Miklós Melinda inkább nem kíván semmit, mert bevonzza az ellenkezőjét

– Nem is beszéltünk, amióta kijutottak az Eb-re, így nem volt alkalmam gratulálni önnek, hogy a románok elleni, mindent eldöntő meccsen ott ülhetett a kispadon. 
– Nagyon szépen köszönöm a gratulációt – felelte Miklós Melinda. – Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ott lehettem a kispadon, s megízlelhettem, hogy milyen egy Eb-selejtező hangulata. Jó volt a többiekkel megismerkedni, jó volt velük együtt készülni, játszani. Remélem, hogy a jövőben perceket is kapok majd a szövetségi kapitánytól. 

– Szerdán sorsolnak az Európa-bajnokságra, gondolom, önök is árgus szemekkel figyelik majd, hogy melyik válogatott lesz a csoportellenfelük. Önnek van kívánsága?
– Ha lehet kívánni, akkor azt kívánom, hogy a két legerősebb válogatottat, a spanyolt és a franciát kerüljük el, de tudja mit, nem is kívánok semmit, mert a végén még bevonzom az ellenkezőjét. Tulajdonképpen mindegy is, hiszen a kontinenstornán a tizenhat legjobb európai válogatott szerepel, mindegyiknek más a játékstílusa, bárkit is kapunk, alaposan fel kell készülnünk belőlük. Az jó lenne, ha szlovéniai csoportba kerülnénk, mert oda sokkal több magyar szurkoló elkísérhetne bennünket, mint Izraelbe. Sok idő van az Eb-ig, nagyon sok munka vár még ránk, hogy a lehető legtöbbet tudjuk kihozni magunkból. 

– Eljátszik olykor a gondolattal, hogy milyen lenne címeres mezben kifutni a pályára az Európa-bajnokságon?
– Titkon remélem, hogy ott lehetek a kontinenstornán, de már az is nagy szó lenne, ha a tornára készülő keretben ismét helyet kapnék. Számomra most amúgy is a litvániai U20-as Európa-bajnokság élvez elsőbbséget, ez lesz az utolsó évem a korosztályban, ott szeretnék elsősorban maradandót alkotni. Persze nem lenne rossz előtte a felnőtt Európa-bajnokságon is pályára lépni, mert ott olyan tapasztalatra tehetnék szert, amit aztán a korosztályos tornán tudnék hasznosítani. Teszem a dolgom, keményen edzek, hogy meghívót kapjak Székely Norberttől.

– Beszéljünk egy kicsit a klubjáról, a KSC Szekszárdról. Hosszú idő után győztek ismét, s a PEAC elleni meccset követően edzőjük, Djokics Zseljko azt mondta, a siker nagyon jót tett a játékosok lelkének. 
– Ez valóban így van! Nagyon vártuk már, hogy újra nyerjünk. Azt gondolom hogy sok mindenben sikerült előre lépnünk. Persze tudjuk, látjuk, hogy miben kell még fejlődnünk, de az út, amin elindultunk az egy jó út. Kell még csiszolnunk a csapatjátékunkon, hogy úgy játsszunk, ahogy szeretnék, de dolgozunk rajta. Bízom benne, hogy a folytatásban már nem lesz ilyen hosszú hullámvölgyünk, és akkor úgy zárhatjuk a szezont, hogy azt mondhassuk, mi mindent kiadtunk magunkból! 

A magyar válogatott izlandiak elleni meccséről ITT OLVASHAT!

A románok elleni találkozóról pedig ITT OLVASHAT!

A kijutás után Studer Ágnessel készített interjúnkat itt találja, KATTINTSON IDE!