Közélet

2009.01.31. 19:16

Ezerötszáz éves kincset rejtett a Sió partja - fotó!

Előkelőségé lehetett az itáliai szék, ami Szekszárd közelében a Sió partján feltárt avarkori sírból került elő.

Szeri Árpád

Első látásra csak szakavatott szem ismerheti fel azt a tárgyat, ami Bucsányi Kálmán keze alatt kezdi visszanyerni egykori alakját. Látszólag egy meghajlított, teljesen elrozsdásodott, féltenyérnyi szélességű vaslemez hever, több kisebb darabbal együtt a műhely asztalán. Ám a látszat csal.

– Ez egy mívesen kidolgozott szék volt nagyjából másfélezer évvel ezelőtt – árulta el a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum főrestaurátora. – Messziről kerülhetett a mi vidékünkre.
Az ülőalkalmatosság egyike azon leleteknek, amelyek az intézmény raktárát gyarapítják. Dr. Gaál Attila igazgató meglepően nagy számot említ, amikor a nyomvonal feltárásból származó darabok iránt érdeklődünk.


– Évente közel százezer leletet veszünk leltárba – közölte az igazgató. – Többségében kerámiákról, tehát  agyagedényekről, illetve azok darabjairól van szó. Ami a feldolgozást illeti, elmondhatom, hogy ha nem is vagyunk naprakészek – az lehetetlenség lenne – , de azért jó ütemben haladunk. Ez annak a jól szervezett csapatmunkának köszönhető, ami kívülről természetesen nem látszik. Az első csoport szállít, a második tisztít és ragasztja az összeillő darabokat, a harmadik leveszi a méreteket és elkészíti a dokumentációs rajzokat, a negyedik pedig a leltári számokat írja és a digitális nyilvántartást végzi. Egy földdel borított, alig felismerhető tárgy sok kézen megy keresztül, míg helyreállított formában a közönség elé kerül.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] Bucsányi Kálmán a fémberakással díszített szék egy darabjával a kezében (Fotó: Kiss Albert)
[/caption]
Dr. Gaál Attila hangsúlyozta: valamennyi feltárási helyszín nagyon fontos. Kettőre ugyanakkor kiváltképp felhívta a figyelmet: az Alsónyék-Bátaszék térségében található neolit kori telepre, valamint a Szekszárdtól északra elhelyezkedő, Sió-menti avar temetőre. Előbbi többek között a sírokban talált déltengeri kagylófüzérekkel, nyakláncokkal, karperecekkel és igen szépen megmunkált kőszerszámokkal keltette fel a szakma figyelmét. Utóbbi a bevezetőben említett székkel: érdemes hozzátenni, hogy ez az használati tárgy, jóllehet sokat elárult magáról, mégis hagyott még maga után kérdőjeleket. Erről Ódor János régész, az ásatás vezetője adott tájékoztatást.

– A szék antik stílusjegyeket visel magán, ebből és más jellegzetességekből bizonyosnak tűnik, hogy itáliai és időszámításunk szerinti VI. századi. Érdekes az ekkori helyzet, hiszen Itália egyes részei ebben az időben bizánci – kelet-római – fennhatóság alatt álltak. Tehát ezt a bizánci hódítás idején Itáliában készült szék egy avarkori sírból került elő, de az egyáltalán nem biztos, hogy maga a sír – amit sajnos már megbolygattak – avar. Meglehet, hogy az errefelé továbbélő germánok, talán a langobárdok egyik előkelője volt a birtokosa a ülőalkalmatosságnak. A lelet fémberakásából, díszességéből következően nem hétköznapi használati tárgy, hanem afféle státusszimbólum lehetett.
Ilyen szék egyébként nem sok van az ország múzeumaiban. Öt Somogyban, kettő Baranyában került elő korábban a föld mélyéből. A legutóbbi, a nyolcadik pedig Tolna megyében, Szekszárd közelében.

Az igazgató nem ért egyet a KÖSZ közbelépésével

A feltárások eredményeinek köszönhetően megnőtt a szakma érdeklődése Tolna megye, Szekszárd, illetve a Wosinsky Mór Múzeum iránt – erősítette meg dr. Gaál Attila. Az igazgató ugyanakkor sajnálkozva jegyezte meg, hogy például a neolitikus lelőhely feltárásának befejezését – a munka záró egynyolcadát – a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) vonta magához. Az 500 millió forint feletti beruházások megelőző feltárásait ez a tavalyelőtt alakult szervezet végzi.

Bucsányi Kálmán a fémberakással díszített szék egy darabjával a kezében (Fotó: Kiss Albert) -->

Ezek is érdekelhetik