Közélet

2009.10.14. 19:37

Minden eddigit felülmúló leletre bukkantak - fotókkal

Egy katonai díszegyenruhába öltözött római császárt ábrázoló szobor lába került elő a Bottyán-sáncon zajló ásatásokon. A lelet jelentősége – mint a Lussoniumi kutatásokat vezető régészprofesszor mondta – óriási.

TEOL/Vida Tünde

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Fazekas Ferenc régész és a ritkaságszámba menő lelet (Fotó: Gottvald Károly)
[/caption]

Évről-évre végeznek feltáró ásatásokat Dunakömlőd határában, ahol egy római katonai tábor, Lussonium állt. Az idei – két hónapig tartó – feltárás utolsó napján bukkant a terepi munkát irányító Fazekas Ferenc régész egy minden eddigit felülmúló leletre. A Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanársegédje elmondta, hogy elsőként a lábszárrészt fedezték fel, majd, amikor kollégája, Szabó Antal kibontotta, derült ki, hogy egy több mint 70 centiméteres bronzszobor-részletet, egy lábat találtak.

– Ez egy óriási lelet, nem a fizikai valóságában csupán, hanem az erkölcsi és szakmai, tudományos jelentőségében – fogalmazott a Lussoniumi kutatási programot vezető dr. Visy Zsolt. A Pécsi Tudományegyetem professzora elmondta, hogy ez egy életnagyságot meghaladó méretű, bronzból készült császárszobor. A római korból kőszobrok maradtak, de a bronzból készültek többségét később összetörték, beolvasztották, és más tárgyak készítésére használták. A mostani különlegességét tehát az adja, hogy ez nem egy kisebb töredék, hanem egy nagy darabja a szobornak. Magyarországon eddig egy hasonló jelentőségű császárszobor-töredék – Marcus Aurelius szobrának feje – került elő Dunaszekcsőnél 1975-ben.

A mostani nemcsak hazánkban számít ritkaságnak, egész bronzszobor például csak egy van, Rómában, Marcus Aurelius lovas szobra. A lussoniumi szobor bizonyosan nem őt ábrázolja, hanem egy másik császárt. A cipő mintázatából arra következtetnek, hogy a második-harmadik század fordulójából származik a lelet. Septimius Severus vagy valamelyik fia – elsősorban Caracalla – szobráról lehet szó. Ez – hangsúlyozta a professzor – csak feltételezés, hiszen nagyon friss a lelet, nem volt még idő a pontos meghatározásra.

Ilyen szobrokat a Római Birodalom városaiban és katonai táborokban állítottak az éppen uralkodó császár tiszteletére, az iránta kötelezően kifejtendő lojalitás jelképe volt. Arra szolgált, hogy kifejezzék vele a császár iránti hűségüket, fejtegette a professzor. A császárokat katonai egyenruhában ábrázolták, egy kőből készült nagy posztamensre rögzítették vascsapokkal, támasztórúddal. A talapzatra került a felirat, rajta a császár nevével, címeivel és azok nevével, akik állították. A szobor katonai táborok esetében többnyire a parancsnoki épülettömb területére, a táborfórumra került, mondta el a kutatási program vezetője.

Hozzátette, hogy gondos vizsgálat után konzerválják a leletet, majd hasonlóan minden Lussonium területén talált tárgyhoz, a paksi Városi Múzeumba kerül. Az ásatást jövőre folytatják a római erőd területén. Dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna elmondta, hogy miután rendkívül értékes darabról van szó, gondoskodnak a megfelelő tárolásról és őrzésről. A „császári láb” hasonló óvintézkedések mellett a múzeum állandó kiállításának része lesz majd.

Már találtak itt egy császárszobor töredéket

Dr. Visy Zsolt éppen negyven évvel ezelőtt bukkant itt egy ép katonai diplomára, amely utalt a római kori erődítmény létére az egykori Duna-meder fölé magasodó Bottyán-sáncon. A professzor irányítása mellett több mint húsz éve folynak feltáró ásatások, melyeket a paksi önkormányzat kezdetektől támogat. Lussonium Tolna megye egyetlen helyreállított római romkertje. Több mint tíz évvel ezelőtt már előkerült itt egy császárszobor töredék, de azt még nem tudni, hogy ugyanennek egy darabja, vagy sem.

Ezek is érdekelhetik