Izgalmas pillanatokat tartogatott a halomsír feltárása

A régész már számos feltárást vezetett a város területén, ám ezúttal nem a dombóvári eredményekről számolt be, hanem a Regölyben 2011-ben kezdődött ásatásokról beszélt. Mint mondta, a Szkítakori, mintegy 2600 éves halomsír feltárása sok izgalmas pillanatot tartogatott. A település legmagasabb pontján a 2700 évvel ezelőtt a törzs vezetőinek sírja fölé emelt hatalmas halomba a kései utódok pincét, tyúkólat vájtak, mintegy háromnegyedét pedig a környező vertfalú házak építése során hordták el.

A sírhalom feltárása során geometrikus díszű csontfaragványok, bronz lószerszámdíszek, háromtollú nyílhegyek, pikkelypáncélok lemezei kerültek elő, melyekhez hasonlatosak tőlünk keletre, mintegy tízezer kilométerre, az i.e. 7. századi belső-ázsiai nomád népek hagyatékában találhatóak meg.
Emberi test maradványait, csontokat azonban nem találtak a feltárás során. Ezek hiánya és a halom alsó szintjén feltárt cölöpös szerkezetű épület arra a temetkezési szokásra utal, hogy a földet nem szennyezheti be sem emberi test, sem más anyag, így a halottakat kövekből emelt emelvényekre helyezték.

Előadásának második felében dr. Szabó Géza perzsiai, a mai Irán területén végzett kutatásairól beszélt, melynek azzal a céllal vágott neki, hogy korábbi felvetéseit igazolja.