Feltárták Szulejmán szultán oszmán uralkodó türbéjét

Még 2014­-ben, a turbéki szőlőhegyen beazonosított török kori rommezőn, talajradarral végzett vizsgálatok során kirajzolódtak az egykori Turbék zarándoktelepülés keresett épületeinek alapfalai.

„Tavaly őszre eljutottunk odáig, hogy a három nagy, Mekkára tájolt építményből feltárjuk a legkisebbet, majd ez év nyarán sor került a másik kettőre is. A vizsgálatok során egyértelművé vált, hogy a 2015-­ben elsőként kiásott épület Szulejmán türbéje volt, míg az ennek közvetlen közelében elhelyezkedő, szintén teljes egészében feltárt építmény az a dzsámi, amelyet Szulejmán tiszteletére Szokollu Mehmet nagyvezír emeltetett. A türbénél mintegy másfélszer nagyobb dzsámit U-alakban egy derviskolostor fogta közre, amelynek ezen a nyáron a cellákból álló északi szárnyát ástuk ki. Néhány hete már azt is bizonyítani tudjuk, hogy a sírkomplexumot egy mély árok és palánkfal védte” – válaszolta kérdésünkre dr. Pap Norbert, a Zrínyi­-Szulejmán Kutatócsoport társvezetője.

– Mennyi időt vett igénybe az előzetes felkészülés és összesen hányan vettek, vesznek részt ebben a fantasztikus munkában?
– A felkészülés komoly szervezést igényelt. Dr. Hóvári János nagykövet úrral, aki jelenleg a Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566 Emlékév Emlékbizottságának elnöke, komoly erőfeszítésünkbe került, amíg a török állam részéről aláírásra került a kutatás támogatása. A vizsgálatokban 2013 és 2015 között összesen mintegy 20-­30 szakértő dolgozott, a körülöttem kialakult „kemény mag” azonban mindvégig csak pár főből állt. Tavaly a helyzet alapvetően megváltozott, mivel innentől a kutatásainkat már a magyar állam is finanszírozta egy OTKA-­kutatás keretén belül. Ennek megfelelően ez év szeptemberétől a Magyar Tudományos Akadémiával közösen dolgozunk, prof. dr. Fodor Pállal együtt irányítom a vizsgálatokat, amelyek többek között diplomáciatörténeti kutatásokkal és hadszíntérelemzéssel bővültek ki.

Névjegy

Dr. Pap Norbert 1969. június 3­-án született Somogy megyében. Tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem oktatója, a Zrínyi­ Szulejmán Kutatócsoport társvezetője. Geográfus, történész, a Balkán és a Kelet­ Mediterrán térség kutatója. Érdeklődése napjainkban elsősorban az iszlám világra irányul. Korábban dolgozott Szekszárdon is, az akkor még Illyés Gyula Kar Terület­ és Településfejlesztési Kutatási Központ vezetőjeként. Nős, három gyermek édesapja.

– Hol és milyen nyelvű anyagokat találtak a Szigetvár­turbéki eseményekről és mekkora volt ezen információk jelentősége a munkájukban, kérdeztük Dr. Kitanics Mátét, a csoport tagját.
– Oszmán, latin, német és magyar nyelvű forrásokat kutattunk fel Isztambultól Párizson át Bécsig. Kétségtelen azonban, hogy a döntő jelentőségű bizonyítékok a Szigetvári Plébánián, a Somogy Megyei Levéltárban és az Országos Levéltárban kerültek elő. Ezek alapján vált ugyanis egyértelművé, hogy a sírhely Szigetvártól keletre, egy óra járásra, mintegy négy kilométerre, egy magaslaton, magán a turbéki szőlőhegyen állt. Itt az 1970­-es évek elején már sor került egy olyan oszmán kori épület részleges feltárására, amelyet akkoriban török romként, őrtoronyként határoztak meg. Az információk egybevetését követően célzott terepbejáráson azonosítottunk be egy török kori rommezőt. Ezt követően is hosszú munka várt ránk, hiszen számtalan bizonyítékot kellett szolgáltatnunk ahhoz, hogy a szakértőket maradéktalanul meggyőzzük, Turbékot találtuk meg a centrumában Szulejmán türbéjével, egy dzsámival és a halveti dervisek kolostorával.

– Mekkora szerepet játszott az eredményeikben a felkészültség, az ebből (is) következő intuíció és a szerencse?
– A kutatócsoportban dolgozók úgy vélem, a kezdetektől fogva jól egészítik ki egymást. Senki sem érthet mindenhez. Egy-­egy kutató nem olvashat és értelmezhet egyszerre különböző nyelvű forrásokat, végezhet geofizikai vizsgálatokat, tájrekonstrukciót, hadszíntérkutatást, vezethet régészeti feltárást. Mindegyiknek megvan a maga szakembere. Rendszeresen tartunk megbeszéléseket, ahol az említett intuíciókat is minden alkalommal megvitatjuk. Ha vizsgálatra érdemesnek tartjuk, akkor megvizsgáljuk, ha nem, akkor elvetjük. A szerencse mindvégig mellettünk állt, de úgy vélem, igyekeztünk mindent megtenni azért, hogy ez így legyen. A kezdet kezdetén éjszakánként is a különböző kérdések megoldásán dolgoztunk, kis túlzással csoda, hogy a családtagjaink mindezt elviselték. Ugyanakkor talán érthető, hogy elhatalmasodott rajtunk a kutatási láz, hiszen ilyen típusú felfedező kutatások utoljára a 19. században voltak.

– Érte­-e Önöket meglepetés a keresés, vagy a feltárás során?
– Számos érdekes momentum kísérte a munkánkat. A kutatásaink elején Isztambulban, amikor egy oszmán uralkodói sírt vizsgáltunk, és a türbedár, vagyis a türbe őrzője megtudta, kik vagyunk, meghívott minket az aznapi  istentiszteletre. Azon az estén a dzsámiban a sejk és a hívek is azért imádkoztak, hogy szerencse kísérje a munkánkat. Meglepetésben volt
részem akkor is, amikor a Szigetvári Plébánián néhány perccel az érkezésem után rábukkantam az egyik legfontosabb 18. századi dokumentumunkra. Ezt a magyar nyelvű visszaemlékezést, amely részletesen mutatta be a türbét őrző palánkvárat és Turbékot, előttem még egyetlen kutató sem látta. Talán a legérdekesebb azonban annak a rablógödörnek a beazonosítása és feltárása volt, amelyet vélhetően a 17. század végi fosztogatók ástak ki a visszafoglaló háborúk során. Pontosan ott volt, ahol Esterházy Pál Turbékot ábrázoló vázlatrajzán Szulejmán sírját jelölte. Abban a két méter mély gödörben dolgoztam két hétig, amelyben a fosztogatók az aranyszelencét keresték, amelyben a legenda szerint Szulejmán belső szerveit helyezték el. A sort még hosszan folytathatnám, de most azzal zárnám, néhány hete két oszmán hercegnő, Szulejmán leszármazottai álltak a sír mellett...

Névjegy

Dr. Kitanics Máté 1979. augusztus 3­-án született Szekszárdon. A Garay János Gimnáziumban érettségizett, egyetemi és doktori tanulmányait Zágrábban és a Pécsi Tudományegyetemen végezte. Balkán­kutató, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Mediterrán és Balkán Fórum folyóirat főszerkesztő­helyettese, a Zrínyi­ Szulejmán Kutatócsoport tagja. Kutatási területe a Kárpát-­Balkán térség etnikai szerkezete és történeti földrajza. Nős, felesége Peitler Éva, fiai Mirkó, Nenád és Nikola.

A kezdetekről, dióhéjban
Három évvel ezelőtt Dr. Pap Norbert vezetésével egy több tudományterületet átfogó kutatócsoport szerveződött azért, hogy az 1566. évi szigetvári ostrom, Zrínyi Miklós és Szulejmán halálának 450. évfordulójára a szultán egykor Szigetvár mellett álló sírkomplexumának helyét beazonosítsa. A munka során viszonylag gyorsan kiderült, Szulejmán sírja nem a korábban feltételezett helyeken, az Almás­patak mentén vagy a turbéki kegytemplomnál, hanem a turbéki szőlőhegyen lehetett. Az itt beazonosított 3­-4 hektár kiterjedésű oszmán kori rommező számos titkot rejtett, a kutatócsoport pedig ez év nyaráig lépésről lépésre haladt előre a geofizikai vizsgálatoktól a sír, vagyis a türbe és a körülötte álló épületek feltárásáig. A kutatásokról többek között a Travel Chanel és a Discovery Chanel forgatott, legutóbb pedig a New York Times is cikkezett.

Még sok munka van vissza
Dr. Pap Norbert, a kutatás társvezetőjének tájékoztatása szerint a munka befejezése akár évekig is eltarthat, hiszen vissza van még a halveti derviskolostor két szárnyának kiásása, de az is látható a geofizikai vizsgálatok alapján, hogy a palánkfalon belül további épületek álltak. Mindemellett a kutatócsoport dolgozik a feltárt dokumentumokban szereplő, a türbét őrző erőd palánkfalán kívüli keresztény városrész beazonosításán is. A források alapján ugyanis bizonyos, ezt magyarok és horvátok vegyesen lakták, ez is feltárásra vár, de hogy mit hoz a jövő, milyen tervek valósulnak meg, és mindezt miből fogják finanszírozni, az nagy mértékben függ a szeptemberben esedékes szigetvári elnöki találkozótól, amelyre Áder János köztársasági elnök mellett Reyep Tayyip Erdogan török és Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő is hivatalos.