Megkezdődött a talajszilárdítás az új paksi blokkok területén

Átlagosan napi száz, összességében 75 ezer furat, illetve ugyanennyi cementált talajoszlop készül az új atomerőművi blokkok alatti talaj megerősítése érdekében. A munkák során egymillió tonna cementet használnak fel. A talajszilárdítást, amely november elején kezdődött el, a német-amerikai tulajdonban lévő Bauer cég magyarországi leányvállalata végzi speciális gépekkel.

Mivel a telephely a Dunához közel eső területen került kialakításra egy működő nukleáris létesítmény mellett, az új blokk épületei pedig rendkívül nagy tömegűek lesznek, szükség van a talaj megszilárdítására. Ehhez a nemzetközi gyakorlatban ismert és bevált úgynevezett deep soil mixing (dsm) vagyis mélykeveréses talajszilárdítási technológiát alkalmazzák. A dsm a talaj elegyítését jelenti különböző kötőanyagokkal – ez esetben cementtel –, célja a talaj mechanikai és fizikai tulajdonságainak feljavítása, a talajrészecskék megkötése és a hézagok feltöltése.

A talajt cementes szuszpenzióval átkeverik, így olyan, úgynevezett talajbeton cölöpök jönnek létre, amelyek nagyobb szilárdsággal, kisebb mértékű összenyomódással és kisebb vízáteresztőképességgel rendelkeznek, mint az eredeti földréteg. A paksi beruházás során mintegy 17 hektáros területen végeznek talajszilárdítást. A munka során két méter átmérőjű spirállal felszerelt fúrógépeket alkalmaznak. Az oszlop középpontjának pontos pozícióját a talajszilárdító gép szoftvere rögzíti, majd ezt követően az adatok feldolgozásra kerülnek egy 3D-szoftver segítségével, annak érdekében, hogy egy homogén szilárdított talajtömb jöjjön létre.

– A paksi bővítés már nem a papírmunkáról, hanem a valódi építkezésről szól – fogalmazott Szijjártó Péter, aki Alekszej Lihacsovval, a fővállalkozó Roszatom vezérigazgatójával november közepén járt a munkaterületen. A külgazdasági és külügyminiszer hangsúlyozta, hogy a paksi ma a legnagyobb, létesítési engedéllyel rendelkező nukleáris projekt az Európai Unióban. A tárcavezető az aktuális munkákról szólva elmondta, hogy mindkét blokk alatt megtörtént ötméteres mélységig a talajkiemelés, innentől a következő cél a 23 méteres mélység elérése.

Tájékoztatása szerint a résfalazási munkák 80 százaléknál tartanak. Szijjártó Péter a Roszatom vezérigazgatójával folytatott tárgyalásáról azt mondta, hogy áttekintették a következő időszak feladatait. – Alá is írtuk a következő két évre vonatkozó ütemezési tervet, amely alapján a következő évtized elején hálózatra fogjuk kapcsolni az új atomerőművet – összegezte a tárcavezető.