Nőtt a borászatok össznyeresége

Négy évvel ezelőtt még milliárdos veszteséget görgettek maguk előtt a szőlőbor termelésével foglalkozó cégek, de tavaly már minimális nyereséget ért el az ágazat.

Elindult a szüret az Egri Borvidéken.

Tavaly 850 cég foglalkozott Magyarországon szőlőbor termelésével, együttes árbevételük 107,4 milliárd forint volt – írja a Világgazdaság csütörtöki száma. Mivel a Nemzeti Cégtár adatai szerint 2016-hoz képest huszonhattal kevesebb vállalkozás ért el 4,5 milliárd forinttal nagyobb forgalmat, az egy borászatra jutó átlagos bevétel 117,4-ről 126,3 millió forintra ugrott. Ennél is többet árul el a bortermelők mérleg szerinti eredményének összesítése:

a négy éve még 1,24 milliárd forintos veszteséget felhalmozó szektor szereplői 2015-ben már 657, majd 2016-ban 154 millió forintra csökkentették a ráfizetést, tavaly pedig lényegében nullszaldóssá váltak, sőt szimbolikus nyereséggel, plusz 3 millió forinttal zártak.

A nyereség növekedése részben a makrogazdasági környezet kedvező alakulásának tudható be, de nagyban segítik a borászatok érvényesülését az állami és uniós hátterű pályázati konstrukciók, illetve az exportpiacokon tapasztalható keresletnövekedés is. Az országszerte mintegy 4500 munkahelyet biztosító bortermelőkre azonban több más iparághoz hasonlóan jellemző, hogy náluk is hiányoznak a palettáról a közepes méretű cégek: a sok családi kisvállalkozás mellett néhány technológiai fejlettségben és termelési volumenben élenjáró óriás uralja a piacot. A jövőben a szektor lehetőségeit az időjárási viszonyok mellett elsősorban az uniós támogatások felhasználása és a sikeres bormarketing határozhatja meg.

A terület egyre beruházásigényesebb az éles piaci verseny és a reduktív borok terjedése miatt. A modern gépeket és technikát ugyanis nem lehet megspórolni: minél kisebb az egy liter borra jutó költség, annál versenyképesebb a borászat. Ezért is jelentett sokat, hogy idén már egy állami és két uniós finanszírozású pályázaton együtt akár 800-900 millió forintra is pályázhattak a borászatok (40–70 százalékos támogatási intenzitás mellett). A plafonig azonban kevesen mentek el. A többség 180-200 millió forintos beruházásban gondolkodott, az energiahatékonysági és a szőlőtelepítési pályázat mellett a panziófejlesztési lehetőséget is kihasználva.

A 2014–20-as uniós ciklus kifutásával a legtöbb iparág már nem reménykedhet újabb pénzcsapok megnyitásában, ám a borászatok joggal bizakodhatnak. A Miniszterelnökség ugyanis arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy a vidékfejlesztési pályázatok alakulását figyelve úgy döntöttek,