Betegség megelőzésében is segít az ivartalanítás

Olvasóink segítségét kértük nemrég a TEOL Facebook oldalán egy néhány napos, árván maradt kiscica megmentésére. Az eset kapcsán megkérdeztünk egy állatorvost, hiszen a nyár beköszöntével megnő a macskaszaporulat, és így sajnos az utcára kitett egyedek száma is.

A Tolnán és Szekszárdon is praktizáló dr. Kovács Géza elmondta, hogy a macskák hat–tizenkét hónapos korukra lesznek ivarérettek, és egész évben számolni lehet a párzásukkal. Ráadásul a nőstények a szoptatás ideje alatt is megtermékenyülhetnek, és évente többször is fialhatnak. A nem kívánt szaporulat megelőzésére az ivartalanítás jelent biztos megoldást, amelyet érdemes még az ivarérettség előtt megtenni. A cicákon már négy hónapos koruktól elvégezhető a műtét, amelyet altatásban, fájdalomokozás nélkül végeznek. Az ivartalanítás nemcsak a nőstények, hanem a kandúrok esetében is fontos, és az időben elvégzett beavatkozással megelőzhető a másodlagos szexuális karakterek kialakulása. Ezzel a kandúrok elkóborlásának lehet elejét venni, ami máskülönben számos problémát okoz. A hím macskák komoly sérüléseket okozhatnak egymásnak, amelyek aztán költséges orvosi ellátást vonnak maguk után. De akár közúti baleset okozói is lehetnek az állatok, hiszen nagy kockázatot jelent, ha egy autós a kormány elrántásával próbálja elkerülni az úttestre tévedt négylábú elgázolását.

Dr. Kovács Géza azt hangsúlyozta: tévhit, hogy az ivartalanítással megfosztanák az állatokat az anyai és egyéb örömöktől. A hiányt akkor sem élik meg érzelmileg, ha már volt részük utódlásban, hiszen ösztönből cselekednek. Az időben elvégzett ivartalanítás azonban nemcsak a nem kívánt szaporulatnak szab akadályt, hanem számos megbetegedésnek is. Az emlőrák, a gennyes méhgyulladás és a cukorbetegség kialakulása szinte nullára csökkenthető így mind a cicák, mind a kutyák esetében.

Egyéb fontos egészségügyi beavatkozásokról is beszélt dr. Kovács Géza. Elmondta, hogy míg a kutyáknak kötelező a veszettség elleni oltás, addig a macskák számára nem, holott sokkal jobban ki vannak téve a fertőzésveszélynek. Többet kóborolnak, emiatt könnyebben találkozhatnak fertőzött vadállatokkal. Vírushordozók pedig akár egy évig is lehetnek anélkül, hogy tüneteket mutatnának. Harapás vagy karmolás esetén ezért tanácsos orvoshoz fordulni, mivel az ember esetében végzetes a fertőzés, ha nem kap időben védőoltást. A kutyák és a macskák féregtelenítése szintén nagyon fontos, hiszen a férgek az emberi szervezetbe is bekerülhetnek, komoly egészségügyi problémákat okozva. Megelőzésképpen az állatoknak három havonta kell beadni a féregtelenítő tablettát. A különböző macskaspecifikus fertőzésekre is gondolni kell, ilyen a macskanátha, ami egy rosszindulatú emberi influenzának felel meg, a leukémia, a fertőző hashártyagyulladás és a macska AIDS. Ezek időben beadott védőoltással többségében elkerülhetőek.

Ideiglenes befogadókra folyamatosan szükség van

– Elkezdődött a szezon – állapította meg Ham Barbara, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány önkéntese, mikor az első anyátlanul maradt kiscica miatt hívták. Elmondta, hogy a kóbor macskák első ellésből származó, öt-hat hetes kölykök előkerülésére ezekben a napokban számítanak, és általában júliustól találkoznak az emberi kegyetlenség példáival: kukákba, zacskókba kirakott, még élő újszülött állatokkal. Ők általában komoly sérüléseket szenvednek el, ami csökkenti a túlélési esélyeiket.

Ham Barbara elmondta, tavaly tizenkilenc mentett macska fordult meg nála, és egy kivételével mindnek sikerült gazdit találni. Próbálnak meggyőződni arról, hogy megfelelő helyre kerüljenek az állatok, és minden esetben javasolják az ivartalanítást, illetve a rendszeres állatorvosi ellátást, a védőoltások beadatását.

A tapasztalat az, hogy a különleges színű cicák hamar gazdira találnak, a fekete macskákkal szemben azonban van némi fenntartás – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy mind a cicák, mind a kiskutyák számára kevés az ideiglenes befogadó, de bíznak benne, hogy bővül a létszám. Az állatok ellátásához segítséget nyújt az alapítvány.

Jobban tűrnek

Az állatok fájdalomtűrő küszöbe hétszer-nyolcszor magasabb, mint az embereké, a fájdalommentes ellátás pedig elsődleges. Az állatok inkább a kényszerhelyzetet élik meg kellemetlenségként, ami többnyire elkerülhető, ha a beavatkozásokat állatorvosi rendelőben végzik.