Érik a füge, készülhet belőle süti és lekvár is

A piacokon, boltokban darabonként és nem kilóra árulják és elég borsos áron. Érdemes tehát megpróbálkozni az ültetésével a kertben is, ha van egy melegebb területünk.

A füge egyébként egyike a legősibb kultúrnövényeknek. Gyakran esik szó róla az Ószövetségben, amely a gabona, az olajbogyó és a szőlő mellett az ígéret földjének legfőbb kincsei közé sorolja.

A füge eredeti hazája Kis-Ázsia, Szíria, Izrael, de ősi idők óta termelik Észak-Afrikában és Dél-Európában is, ahol olcsó néptáplálék, aszalják, és bort is készítenek belőle.

Mátyás király uralkodása idején, az olasz kapcsolatok révén került el hozzánk.

A fagyokat nem szereti, a mínusz 15 foknál is hidegebb időben az ágai a földig lefagynak, de aztán mintha semmi sem történt volna, újra kihajtanak, elpusztíthatatlanok. Sajnos, egy lefagyás után csak három év múlva teremnek, feltéve, hogy újabb fagy nem éri őket.

Szerte az országban, sokfelé termelik: Buda vidéke, Szentendre, Tihany, Badacsony, Pécs, Esztergom, Tolna megye is otthont ad ennek az édes gyümölcsnek.

A füge három-négy méter magas bokrot nevel, amelynek arasznyi zömök törzse és szétterülő, laza koronája van. Levelei nagyok, virága leginkább egy diónyi bimbóhoz hasonló, meghúsosodik, és öt-nyolc centis átmérőjű, belül pirosas gyümölccsé érik. Féltrópusi növény, amelyet – ennek megfelelően – meleg, napsütötte, szélvédett helyre, délre néző falak elé kell ültetni.

Kétéves, gyökeres növényeket ültessünk, mert ezek erednek meg a legbiztosabban. Az őszi ültetésű csemetéket alaposan öntözzük be és kupacoljuk fel földdel.

Házilagos szaporítása is igen egyszerű: porbujtással minden lehúzott vesszejéből gyökeres növény lesz. Tömegesebben fásdugványozással is szokták szaporítani. A fügebokor csak a telepítés utáni harmadik-negyedik évben kezd el teremni.