Keményen próbára tehet a ma kezdődő negyven napos böjt

Mit jelenthet egy szekularizált – ahonnan az egyházi szokások kiszorultak – világban a böjti kultúra egy nem vallásos ember számára? Böjtölhetünk-e hit nélkül? – teszi fel a kérdést Krisztián atya, bátaszéki plébános. Sokan rávághatják a választ, hogy persze, a fogyókúrázó nők sokaságára gondolva. Ők azonban tévednek, a böjt nem azonos a fogyókúrával, nem egyszerű önsanyargatás a fogyás kedvéért. Míg a dietetikus elsősorban a testünkben felszaporodó káros anyagokra gondol, addig a lelkipásztor – hivatásához hűen – a lélekre koncentrál. A böjt tehát nem vallási elemekbe csomagolt fogyókúra, hiszen teljesen más a folyamat célja, és más a hozzáállás is.

Mindenki saját gyengeségéhez vagy szükségleteihez szabva alakíthatja ki böjti fogadalmát. Le lehet mondani a facebookozásról, a nassolásról, a sorozatnézésről, vagy vállalni lehet valami pluszt, önkéntes munkát, több miselátogatást és imádságot, több együttlétet a szeretteinkkel és így tovább. Ha a böjt sikeres, az az önbizalmunkat is növeli.

– Valójában a böjt célja az, hogy egy megrendültebb állapotban átéljem a saját gyöngeségemet, és ahelyett, hogy valami táplálékkal vagy élvezettel vigasztalnám magam, tudjak Istenhez fordulni – magyarázta a bátaszéki plébános. Kutatásokból tudjuk, ha az ember függőségben van valamitől (kávé, tea, internet vagy bármi egyéb), és megtartóztatja magát tőle, az a függőséget nemhogy gyógyítaná, hanem elmélyíti, mert utána még nagyobb éhséggel fog ráugrani mindarra, amiben böjtöt tartott. A böjt valódi spirituális üzenete nem önmagában az aszketikus gyakorlat, hanem az arra való nyitottság, hogy az életemben Isten jelenvaló legyen, akár úgy is, hogy alapvető szükségleteim maradnak kielégítetlenül. Azért emelek ki az életemből bizonyos dolgokat, hogy ne legyenek akadályok Istennel való találkozásomban – tette hozzá.

Mára enyhült az egykori szigor

A különböző vallásokban más és más böjtölési szokások alakultak ki. A katolikusok húsvét ünnepe előtt, a Krisztus feltámadását megelőző negyven napon keresztül tartják. A hamvazószerda és nagypéntek közötti időszakot, főleg vidéken, egykor szigorúan vették. Naponta kétszer étkeztek, ebédre olajos levest, böjtös süteményt, vékony pitét ettek, vacsorára nyers káposztát, diót és mézet.

Napjainkra sokat enyhült az egyház szigora, először a zsírral való főzés tilalma, majd a húsfogyasztás negyvennapos tilalma szűnt meg. Kürtösi Krisztián atya elmondta, a hamvazószerda és a nagypéntek napja szigorú böjt a vallásos emberek számára, illetve a 40 nap alatt a pénteki napokat is tartják. Ilyenkor elvárás a hústól való tartózkodás, és naponta egyszer szabad csak jóllakni a 18 és 60 év közöttieknek. Hamvazószerdán a legtöbb katolikus templomban, így Szekszárdon is szentmise lesz. Hamvazószerdán a szentmisékben, jövő vasárnap pedig a szentmisék után lesz a hamvazás szertartása Szekszárdon.