Különleges lepkefajok repülnek a napokban

Ezekben a napokban lehet találkozni hazánk két ritka, védett, veszélyeztetett lepkefajával, a vérfű- és a szürkés hangyaboglárkákkal. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hírlevelében írják, hogy a hangyaboglárkák sajátossága, hogy petéiket kizárólag egyetlen növényfaj virágaiba teszik, így élőhelyük is kizárólag a gazdanövény élőhelyéhez kötött, velük szoros kapcsolatban élnek.

További érdekességük, hogy a kikelt lepkehernyók egy idő után a talajra ereszkednek, ahonnan a fajra specializálódott vöröshangyák a bolyukba viszik őket.

A vérfű hangyaboglárka az őszi vérfű, a szürkés hangyaboglárka a védett kornistárnics virágaiba petézik. Mindkét növényfaj a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet homokbuckái között meghúzódó ritka lápréteken tenyészik. E növényfajok virágzása augusztus végére, szeptember elejére esik, ezért lepkéik is ebben az időben repülnek.

A Dél-Mezőföldön található, nyár végére kiszáradó, kis kiterjedésű kékperjés láprétek azonban a teljes eltűnés szélére sodródtak. A meleg nyarak miatt egyre hosszabb időre kiszáradnak, talajvizük egyre mélyebbre húzódik. Emiatt elsősorban a táj­idegen bolygatott kultúrerdőkből meginduló gyomosodás hatására özönfajok szorításába kerülnek.

A vaddisznóállomány túrásaival a sokszor mindössze fél hektár, vagy még kisebb kiterjedésű élőhelyeket teljesen tönkreteheti, mivel a túrás helyén megindul a gyomfelverődés. Az özönfajok kiszorítják az őshonos növényfajokat, így a hangyaboglárkák törpepopulációinak is meg vannak számlálva az órái.

Szimbiózis

A hernyók a hangyaboly belsejében élik tovább életüket 9–11 hónapig. A vérfű hangyaboglárka a hangyák petéivel táplálkozik, míg a szürkés hangyaboglárka hernyóit a hangyák úgy etetik, mint a saját lárváikat. A hernyó a gondozásért „cserébe” édes váladékot termel, amit a hangyák elfogyasztanak. A hernyó végül bábozódik, majd a frissen kelt lepke kirepül a bolyból. A kifejlett lepkének ki kell menekülnie a bolyból, különben addigi befogadói elpusztítják.