Hímzésmintával díszített edényeket is készített

A tájházban láthatók Holczné Szodorai Kinga kerámiái. Nem kifejezetten sárközi alkotások ezek, de fel-felbukkannak rajtuk a tájegységre jellemző motívumok. Korábban hímzéssel is foglalkozott; egyes edényeken hímzésminták láthatók. Figurális munkákat is készít. Nem sárköziek a kerámiák, azon oknál fogva, mert alkotójuk sem sárközi. Erdélyből települt át családjával, 1992-ben, Kismórágyra. Édesapja, szőlészmérnök lévén, a szekszárdi borkombinátnál kapott munkát. Sárpilisre házasságkötése révén került, 1997-ben.

‒ Az agyag szeretete, a hagyománytisztelet gyermekkorom óta bennem él – mondja. – Testvéremmel, osztálytársaimmal, barátaimmal jártunk az akkori Pionírházba, Zilahon. Kisplasztikák készítésére Benczédi Ilona, a neves kolozsvári szobrász, Benczédi Sándor lánya tanított bennünket. A líceumban érettségiztem, aztán költöztünk át Magyarországra. Itt, Kaposváron szereztem keramikus végzettséget 1994-ben, és a decsi faluház kerámiaműhelyében dolgozva próbáltam megélni a szakmámból. Ami nem ment. Úgyhogy váltani kényszerültem. Csecsemő- és gyermekápoló képesítéssel dolgozom a szekszárdi kórház gyermek­osztályán.

A tánc is fontos szerepet játszik Holczné Szodorai Kinga életében. A decsi Csillagrózsa tagja volt több mint húsz éven keresztül. A férjét is ott ismerte meg. Most a sárpilisi Gerlicében táncol. Lányát is igyekszik a hagyományok alapos megismerésére és becsben tartására nevelni.

‒ A 16 éves lánykám már ebben a közegben nő fel – mondja. Életének minden fontos eseményén népviseletbe öltöztettem, a keresztelőn, a konfirmáción is. Az adott térség hagyományaira büszkéknek kell lennünk, akár erdélyiek, akár sárköziek vagyunk, és meg kell mutatnunk másoknak is. A táncnak köszönhetően sokfelé eljuthat az ember, bel- és külföldön. Mi felléptünk a Pesti Vigadóban is. A népi értékek – a kézművesség, a viselet, a tánc – nem véletlenül maradtak fenn évszázadokon át.

A tájházról

A jellegzetes homlokzattal, ornamentikával rendelkező épület 2014 óta működik tájházként. Sárpilis egyik legfontosabb látványossága, kedvelt turistacélpont, helyi érték, mely helyi védelem alatt áll. A négy helyiség közül háromban az egykori, mindennapi paraszti életet mutatják be. A negyedikben a 2012-ben elhunyt népi iparművész, Oláh Márta gyöngyfűző hagyatéka látható. Ma élő helyi alkotók műveit is kiállították: Holczné Szodorai Kinga kerámiáit és Szabó Mónika festményeit. Az anyag rendezését segítette a falu szülötte, Balázs Kovács Sándor néprajzkutató is.