Tíz év pedagógusi munkája forrta ki magát bronzban

Messzire szakadt gyermek- és kamaszkora színhelyétől, de úgy tartja, hogy igenis van hasonlatosság az ország északkeleti határszélén, a hegyvidékes Borsodban található Ózd és a dél-dunántúli, pannon Szekszárd között. – Mindkettő hasonló lélekszámú kisváros, melynek bármelyik fontos létesítménye gyalogszerrel is gyorsan és könnyen elérhető – fogalmazott Borbás László. A Szekszárdi Szivárvány Általános Iskola pedagógusa szíve vonzalmának engedelmeskedve, házasság révén került Tolna megye székhelyére.

– Az ózdi tanulmányok után Kecskeméten végeztem el a tanító- és óvóképző főiskolát – folytatta történetét. – Bár a hét emeletes kollégium hat emeletén lányok laktak, mégsem itt ismerkedtem meg feleségemmel. Ez már önképzésem újabb állomásán, Budapesten történt. A tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányán találkoztam azzal a szekszárdi, legcsinosabb lánnyal, akivel együtt immár három gyermek boldog szülei vagyunk.

A költözés több mint tíz esztendeje történt és azóta Borbás László a Szivárvány iskola oszlopos tagja. A minősítés nem afféle szokásos újságírói túlzás, a pedagógus ugyanis a közelmúltban a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny- és Szabadidősport Szövetsége (FODISZ) Fogyatékosok Diáksportjáért Díj bronz fokozatában részesült.

– Nincs testnevelő szakirányú végzettségem – közölte váratlan fordulatként. – Viszont az iskola az akkor éppen üres testnevelői állásban tudott alkalmazni. Ezért villámgyorsan el kellett sajátítanom minden szükséges tudnivalót. Ez szerencsére gyorsan ment, de az elején így is becsúszott egy-egy malőr. Azóta a Tanár Úr már bejárta Tolnát, Baranyát, de ami a legfontosabb, s itt hadd idézzünk a hivatalos méltatásból: „tanítványai évek óta részt vesznek több sportágban az országos és regionális döntőkön, atlétika, terematlétika, sorverseny, asztalitenisz, labdarúgás, mezei futás, zsinórlabda, kézilabda sportágakban és ezeken eredményesen szerepelnek.”

A lehetőségek nem mindig egyenlőek

Borbás László joggal büszke nemcsak a tíz év kemény munkáját fémjelző elismerésre, hanem valamennyi kisdiákja eredményére. Főképpen annak tudatában, hogy az esélyek nem mindig egyenlőek. A szerény sportolási háttérrel rendelkező Szivárvány nyilván nincs azonos súlycsoportban egy jól felszerelt, kiterjedt lehetőségekkel bíró intézménnyel. Ezt a különbséget látványosan példázta az az asztalitenisz mérkőzés, melyre a szekszárdiak két hagyományos ütővel utaztak. A helyszínen azt nyugtázták, hogy a vendéglátó csapatnak egy világcég minőségi sportszerei és melegítői állnak rendelkezésére... – Mégis, tanítványaim számára a sport olyan kitörési pont, mellyel egyrészt sikereket érhetnek el, másrészt túltekinthetnek saját környezetükön – hangsúlyozta a pedagógus. – Akad olyan kisdiákom, aki csakis a sportnak köszönhette, hogy eljutott a Balatonra. Fiataljainkat a sport motiválja, fegyelmezi és élménnyel gazdagítja, mindezek pedig beépülnek személyiségükbe.

Borítókép: Borbás László tart testnevelés órát a szekszárdi Szivárvány iskolában