Könnyebb a gondozása, mint gondolnánk

Az orchideák a szubtrópusi területekről származnak, fákon élnek, mégsem élősködő növények. Leginkább a nedves, párás környezetet kedvelik. – Az orchideák tartása azért jelenthet a legtöbb hobbi kertésznek gondot, mert ugyanúgy próbálnak foglalkozni velük, mint egy másik, otthon is honos, virágos növénnyel – tájékoztatott Molnár Lilien. Majd hozzátette: a legelterjedtebb a lepkeorchidea, amely egy kicsit valóban más, mint a többi orchidea, de semmiképp nem mondaná bonyolultabbnak az ápolásukat. Hetente egyszer áztassuk be a gyökereiket húsz-harminc percre, majd csöpögtessük le rendesen, hogy ne álljon a vízben.

A növényt jó, ha világos helyre, áttetsző cserépbe ültetjük, mivel így könnyen ellenőrizhetjük a gyökerek állapotát, mikor válik szükségessé a locsolásuk. – Ha a gyökerek zöld színűek, akkor nincs szükség öntözésre, viszont ha szürkés színűek lesznek, itt az ideje a locsolásnak. A növény meghálálja, ha tápoldatot adunk neki, ezt az áztatásos módszerrel két hetente ajánlott megtenni nyáron. 

Kétévente jó, ha új ültetőközegbe kerülnek, illetve a vásárlás után, a levirágzást követően mindenképp ültessük őket át. Szaporítani többféleképpen lehet a növényt, a legegyszerűbb módja az orchidea keiki-vel történik, ami a növényen megjelenő tősarj leválasztását jelenti. Miután megfelelő hosszúságú és mennyiségű gyökeret hozott, a keiki külön ültethető. Ezzel már kezdő kertészek is ügyesen próbálkozhatnak. Magról és a feldarabolt virágszár gyökereztetésével is tovább szaporítható növény, azonban ezek már jóval nehezebben kivitelezhető módszerek.

– A növényt igen egyszerűen be lehet porozni, amiről több videót is talál az ember az interneten. A sikeres beporzást követően megjelenik a növényen a magtok, de a magok kifejlődésére több hónapot is kell várni. Ezután jön a neheze, ugyanis a csíráztatás egy elég bonyolult folyamat, ehhez mesterséges tápanyagokra és steril környezetre van szükség.