Eljött a színes és figurális gyertyák kora

Aztán, e hagyomány halványodása következtében, a karácsony és a halottak napja vált a legjelentősebb gyertyás eseménnyé. Természetesen nagy, oszlopszerű, húsvéti templomi gyertyák is készültek mindig, amelyeket egész évben használtak a plébánosok. S újabban a hétköznapi élet húsvéti gyertyái is megjelentek, melyek tojás alakúak.

‒ Az alapötlet nem az enyém – mondja Petrits Péter szekszárdi gyertyaöntő – de a díszítés egyedi, saját. Tavaszi színeket viszek fel, viaszos emulzióval.

Kiszínesedtek a gyertyák. Erről is beszél a kismester. Ma már gyertyaszentelőkor sem sima, fehér gyertyákat visznek a hívek a templomba megszenteltetni, hanem olyanokat, amelyeket szentképek díszítenek. Többnyire Jézusosat és Máriásat.

Ebben a szakmában két dolog fontos a talpon maradáshoz: a hagyományok ismerete, tisztelete és a kreativitás. Vagyis, hogy az adott keretek között, kézműves munkával készült újdonságokat is kínáljanak az embereknek, a tradicionális termékek mellett.

Régen méhviaszt használtak a gyertyaöntők. Ma már kuriózumnak számít az abból készült cikk. A méhészek újrahasznosítják a viaszt, a gyertyaöntők nehezebben és kevesebbhez jutnak hozzá, ezért áttértek a parafinra, ami olcsóbb is.

Terjednek a figurális gyertyák, és a különböző családi események – születésnap, névnap, eljegyzés, házasság, gyermekáldás – további lehetőségeket kínálnak az ötletgazdag kisiparosnak. Igény van rá, mert a gyertyafény ünnepivé, meghitté, szeretetteljessé teszi az együttlétet.