Ínyencségek a negyvennapos böjt után

A keresztény hitvilágban a húsvét a feltámadás ünnepe. A hagyomány szerint az ünnepet megelőző 40 nap során szigorú étrenden élnek a hívek, s húst először húsvétkor vehetnek magukhoz. Érthető, hogy ilyenkor számos finomság kerül az asztalra. Az ételek rendszerint jelképeznek is valamit. 

Magyarországon a tojás, a sonka és a kalács az ünnepi asztal elengedhetetlen kelléke. A tojás festett változata a locsolkodó férfiaknak szánt ajándék, de a bőség, az újjászületés és a termékenység hírnöke is. A sonka a bárány helyét vette át az ünnepi menüben. Ennek nincs vallási oka, csupán arról van szó, hogy a böjti időszak végén ekkor vehették elő az emberek a disznóvágásból megmaradt és húsvétra a füstölőben ízletessé érő finomságokat. Néhány hagyomány azért a sonkaszeletelésnél is fennmaradt. Ahogy a báránysült elkészítésénél, úgy a sonkaszelésnél is szabály, hogy csontot nem törnek benne. A forró kalács a hétköznapok kenyere helyett kerül az ünnepi asztalra, számtalan formában, különleges ízesítéssel készülhet az omlós finomság. 

Németországban a lakást feldíszítik, a vázákba színes tojásokkal ékesített barkák kerülnek. Nagypéntek reggelén méz, délben lencse, este hal kerül az asztalra. Szombaton tészta a főfogás, az igazi ünnepi ebéd a vasárnapi, amikor tormás sonkát, kolbászt, csülköt és kemény tojást kínálnak. A sör mellett a tojáslikőr is fogy. 

Olaszországban húsvétkor a tojás körül forog a világ: csokoládéból, marcipánból és cukorból is gyártják. Főtt tojást a szombati vacsorán esznek a Corallina szalámi mellé. Az ünnep édessége a panettone. A kuglófszerű süteményt mazsolával, csokoládémázzal, marcipánnal, illetve cukorgyönggyel ízesítve készítik.

Svédországban szombaton kék-sárgába, a svéd nemzeti színekbe öltöztetik az asztalt, a vázákba kék-sárga tollpihékkel díszített gallyakat dugnak. Vasárnap reggel kuglóf tésztából cipócskát sütnek marcipános töltelékkel. Vacsorára „Jansson megkísértése” dukál: sózott heringgel, hagymával rakott burgonya tejszínnel.