Szedres kincse: 720 millióért eladó egy helyi, nagy múltú lovas kúria!

 Ismerkedjen meg a régiós ingatlanpiac egyik valódi kincsével, melyen egy kápolna mellett egy kis és egy nagy kastély is elfért!

“SZEKSZÁRDHOZ KÖZELI LOVAS KÚRIA 10 HEKTÁROS TERÜLETTEL 

Apáti puszta a Gindly-családé volt, utolsó tulajdonosa a báró Fiath-család volt, a Bezerédj István által 1836-ban alapított Szedres határában fekszik .Szedres már ősidők óta lakott terület, az Árpád-korban több kisebb falu is létezett a község mai területén. 1703-ban a Gindly-család I. Lipóttól birtokadományként megkapta Apáti- és Hidjapusztát, melyeket 1786-ban kelt források is említenek.A lovas udvarház több épületből áll, két fő épülete a késő klasszicista stílusban, 1840-ben épült Bezerédj 'kis kastély' és az 1870- es években emelt földszintes, manzárdtetős 'nagy kastély' .

A hosszú időre visszanyúló szedresi lovas hagyományt kívánja fenntartani az udvarház lovardája és az 580 nm-es istálló is.Ezeken kívül számos mellék épület is tartozik a közel 11 HEKTÁROS birtokhoz, víztorony, szolgálati lakások, raktárépületek.A gyönyörűen felújított udvarház területén 3 rendezvényterem biztosít kiváló helyszínt baráti és családi összejöveteleknek, bejáratával pontosan szemben található egy 1832-ben épült Nepumuki Szent János kápolna. Az egykor gyönyörű szép kastélyépületeknek mostanra sikerült visszaadni régi pompájukat, panzióként várják a vendégeket. Az épületeket a mai igények kielégítésére 2010- ben modernizálták, ugyanakkor sikerült megőrizni a klasszikus hangulatot is.

Nagy kastély: ( kb. 600 nm alapterületű)A nagy kastély több funkciót lát el. A földszinten található egy rendezvényterem, valamint szálláshelyként üzemel 15 szobával, 27 férőhellyel.Az alagsorban került kialakításra egy 50 fő befogadására képes étterem, konyha és kiszolgáló helyiségek,az alapanyag raktárak illetve a személyzeti öltözők.Az épülethez tartozik egy nagyméretű, két részből álló, gyönyörű, boltíves pince, ez is úgy lett felújítva, hogy bármikor vendégek fogadására alkalmas legyen.Kis kastély: ( kb 300 nm alapterületű)Egy nagyobb, (110-120 fő befogadására alkalmas,) és egy kisebb rendezvényterem került kialakításra, ( esküvők, konferenciák megtartásához kiválóan alkalmas) amihez egy büfé, konyha, vizesblokk, iroda és raktár tartozik.A tetőtérben található egy férfi – női öltöző, ezzel biztosítható a különböző rendezvények zavartalan működését.A tetőtérben 6 szoba-6 fürdőszobával és kiszolgáló helyiségek kerültek kialakításra.Paks és Szekszárd közelsége befektetési szempontból kedvező. [...]”

További szuper, régiós otthonok az ingatlanbazar.hu oldalán! A hirdetést eredeti formájában, módosítás nélkül közöljük.

A kastélyról és a Bezerédj család hatásáról, kicsit részletesebben

A Kstélyok.hu oldalán izgalmas helytörténeti adatok olvashatóak az eladásra szánt lovaskúria területéről és a rajta álló épületek múltjáról: 

“BEZERÉDJ-KASTÉLY

A falut Bezerédj István alapította. Nevét a selyemhernyó-tenyésztés miatt ültetett eperfákról kapta (amiket itt "szederfának" neveznek). A Bezerédj család a Zala megyei Bezeréd faluból származtatható, a családfát a 14. század elejéig tudták visszavezetni. A család Zsigmond királytól kapott címert 1431-ben. Bezerédj István (1796-1856) volt Tolna vármegye első népképviselője, a jobbágyfelszabadító és az első önként adózó magyar nemes. Az 1832-1847 közötti országgyűléseken az úrbér, a jobbágyok és földesurak közötti jogviszony szabályozása és a közteherviselés szószólója. Az 1836-i törvények meghozatala után örökváltsági szerződést kötött jobbágyaival, 1844. december 16-án pedig arra kötelezte magát, hogy Tolna megyében fekvő ingatlanai után önként adót fizet.

1786-ban Bezeredj Mihály, Győr megye alispánja veszi el Gindly Zsófiát. Így jön létre a család híres tolnai ága, akik a ma Szedreshez tartozó Hídján hozták létre birtokközpontjukat. A család leghíresebb tagja, Bezerédj István (1796-1856) nem csak a selyemhernyó tenyésztés révén válik híressé, hanem azzal is, hogy ő az országban az első önként adózó magyar nemes. Az általa 1840-ben megvásárolt kakasdi birtokon pedig országosan is az elsők közt köt jobbágyaival olyan szerződést, amelyben megválthatták magukat jobbágyi terheiktől . Érdemét az sem kisebbíti, hogy - mint Glósz József kimutatta-, ez a cselekedete legalább annyira volt üzleti, mint jószolgálati tett. Első felesége Amália, Hídján 1828-ban a jobbágygyerekek részére iskolát hoz létre, a Kakasd melletti Belacon pedig az első magyar óvodát indította. A ma is látható hídjai romos kápolnát a kúria közelében, Bezerédj István második felesége építteti 1863-ban, neogót stílusban. Ekkor Hídja még virágzó központ, pusztai iskolával, selyemgyárral, kúriával. Ma ez nem mondható el róla.

A gyermekotthon jól megközelíthető busszal, személygépkocsival, gyalog (biztonságos helyen fekszik). A kastély közelében még ma is látható a Bezerédj István második felesége által 1863-ban építtetett neogót stílusú kápolna, ami sajnos nagyon elhanyagolt, romos állapotú.”

További részletek a területről a kastelyok-utazas.hu oldalán!