Az országjáró költő

Ne feledjük, ekkor még nem létezett nemhogy repülő, de gépkocsi sem, a vasút is éppen, hogy megjelent az országban. Az érdekesség kedvéért:  1844-ben kezdődött meg a Pestről induló, Vácig tartó vonal építése, a megnyitás időpontja 1846-ban volt. Ezt követte az 1847. augusztus 20-án átadott Sopron–Bécsújhely-vasútvonal, szeptember elsejére pedig a Pestet és Szolnokot összekötő, közel száz kilométer hosszú szakasz készült el.

Ez tehát azt jelenti, hogy Petőfi Sándor vagy szekéren, vagy lóháton, vagy az Apostolok lován, magyarul gyalog jutott el az ország megannyi településére. A Felvidéken Pozsonytól Selmecbányán át Késmárkig kalandozott, Erdélyben egyaránt eljutott Koltóra, Kolozsvárra és Nagyszebenbe, Lugos útba ejtésével megfordult a Temesközben is. Sőt, ifjú regrutaként Ausztriában, Graz városában, majd Horvátországban, Zágrábban és Károlyvárosban szolgált, pontosabban jobbára az ágyat nyomta betegségei miatt.

A Duna televízió Petőfi nyomában - a költő visszatér címmel vetíti azt a sorozatot, mely a kétszáz éve született poéta által bejárt helyszíneket mutatja be. Ez alkalommal, azaz július elsején, szombaton 17.55 órától a szerkesztők Szerencsre kalauzolják a tévénézőket. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei kisvárosban Petőfi Sándor  először 1844 februárjában, majd 1847 júliusában is járt. Szerencs ebből a szempontból – elnézést a szóviccért – valóban szerencsésnek mondhatja magát. Igaz, nem versenyezhet Tolna vármegyénkkel, itt ugyanis valóságos eldorádója van a Petőfi-emlékhelyeknek.

Nemrég, június 10-én, szombaton Gyönkön kapott emléktáblát, tekintettel egykori látogatására. Remélhetőleg erről is szó lesz a Petőfi nyomában - a költő visszatér című sorozat valamely következő adásában.