Meztelen, tarajos punkok úsztak át a Dunán

Ezekben a napokban volt 38 éve, hogy egy kétnapos fesztiválnak adott otthont a paksi Ifjúsági és Úttörőház, az akkori Marx téren. A korszakban nem éppen átlagosnak nevezhető punkfesztivál 1985. júliusában két napon keresztül borzolta a helyi kedélyeket, amelyet vélhetően a rendszer ekkoriban már érezhető lazulásának köszönhetően sikerült megrendezni, sőt egyes értesülések szerint maga a rendőrség szervezte, mindenesetre a buli géppisztolyos katonai rendészek sorfala mellett zajlott.

A langolo.hu oldalon olvasható beszámoló szerint a paksi Csuprik Tamás vetette fel azon a nyáron, hogy helyet tudna adni a paksi Ifjúsági és Úttörőházban egy punkfesztiválnak. – Az ötlet úgy szólt, hogy ő biztosítaná a helyszínt, én pedig leszervezném a zenekarokat – nyilatkozta a zenei portálnak Juhász Mihály, a hazai punkszíntér egyik legfontosabb képviselője, akinek a legendás paksi Total’85 punkfesztivál megszervezése mellett az országos hírű egri Más Klub létrehozása is a nevéhez fűződik. 

A paksi fellépők között olyanokat lehetett találni, mint az Oi-kor, a Tizedes meg a többiek, a fesztivál után gyakorlatilag megszűnt Egri bikavér, a 88-as csoport, a Lila akácok, a Sziréna, az Új élet, Fehérje, Marina Revue, a U.S. Dallard, a Bizony, a Boldog idők vagy a Protekció. Ma ismert zenekar, az ekkor még punkzene határán mozgó, ma is aktív Pál utcai fiúk is fellépett.

Leskovics Gábor zenekarvezető egy régebbi beszélgetésben egy vicces sztorit is felelevenített. Mint mondta, a Totál ’85 fesztiválra egy másik zenekar is érkezett Pál Utcai Fiúk néven. – Csak néztünk, hogy mi legyen, mondtuk, hogy mi már két koncerten is játszottunk ilyen néven, végül a Misi (Juhász Mihály szervező, a szerk.) úgy döntött, hogy ő minket hívott Pál Utcai Fiúkként, úgyhogy akkor ők lettek a Pállott Szájú Fiúk – mesélte.

A kétnapos program Juhász Mihály visszaemlékezése szerint nem volt túl sikeres, nagyon csekély volt a nézőszám, a közönség nagy részét is a zenekarok tagsága alkotta. – Mégis, ki a fene jött volna el nézőként, mikor országosan nem hirdette a rendezvényt a kutya se, így aztán nem nagyon jutott el az értő közönséghez a fesztivál híre – fogalmazott egy résztvevő. – Egymásnak örültünk, egymás koncertjein ugráltunk, együtt éreztük nagyon jól magunk – tette hozzá. A fesztiválról egyébként egy filmfelvétel is készült, az elég gyenge hang- és képminőségű anyagot, úgy tudni a paksi KISZ szervezete rögzítette egy VHS videomagnóval.

Úgy tudni, a helybéliek nem fogadták kitörő örömmel az ország több pontjáról idecsődülő punkokat, megjelenésük okozott némi riadalmat Pakson. – Képzeljük el, hogy az álmos kisvárosban ‒ mely az atomerőmű ellenére sem volt túlságosan világi hely ‒ megjelentek a tarajos, bakancsos, bőrcuccos, szegecses figurák. Hát, volt ámulat, csodálkozás, és tán félelem is – emlékezett vissza az eseményre a Total'85 egyik hajdani résztvevője, Magyar Ernő, aki szerint a koncertek úgy-ahogy lementek, kinek, miként sikerült. 

Mivel kétnapos volt a rendezvény, egy éjszakát is Pakson kellett töltenie a koncertre érkezőknek. Magyar Ernő emlékei szerint ezt úgy oldották meg a szervezők, hogy a Duna egy kis szigetén jelöltek ki a fesztiválozók számára sátorozó helyet. Igen ám, de oda át is kellett jutni valahogy, csakhogy egy rossz ladikon kívül nem volt más eszköz erre. – Így valakinek eszébe jutott: ússzunk át! Oké, de fürdőgatyát ki a franc hoz ilyen helyre? Így aztán bedobáltuk a csónakba a ruhákat meg a felszereléseket, és totál pucéran gázoltunk át a szigetre.

A nappali vigasságot rendesen megkoronázta a sok meztelen, tarajos pank látványa a Dunán – elevenítette fel a történteket. Magyar szerint aztán megszárítkoztak a szigeten, volt tábortűz, gitározás, a sátrakban pedig jó néhány lány és fiú egymásra talált ‒ akárcsak a mai, rendes fesztiválokon.

Juhász Mihály, aki az Egri Bikavér énekeseként és a Total ’85 fesztivál egyik szervezőjeként lépett a paksi Ifjúsági és Úttörőház színpadára utána fényképes beszámolót írt az eseményről a Polifon című zenei lapban. Tudatta, hogy nem volt botrány, a kivezényelt katonáknak és rendőröknek nem akadt különösebb dolga, a zenei színvonal „nem volt totál jó, de totál rossz sem”, és reményét fejezte ki, hogy rendszeressé válnak a paksihoz hasonló rendezvények.

A szervező számára a Total’85 fesztivál ügye azonban nem zárult le itt: – Az egri rendőrség akkor már beindított egy punktalanítási hullámot, ami úgy nézett ki, hogy felkutatták a helyi punkokat, bevitték őket, vagy kimentek értük az iskolába. Elkobozták a kazettáikat, letörölték, majd üresen visszaadták – emlékezett vissza a sok évvel ezelőtti történetre Juhász, aki szerint különösen érdekes volt a rendőrség számára a paksi punkfesztivál miatt.

– Azzal kapcsolatban egyébként úgy kezdtek vallatni, mint egy klasszikus értelemben vett rendőrségi nyomozás esetében – írja, hozzátéve, hogy elég határozottan megfenyegették, hogy meg ne próbáljon még egyszer koncertet szervezni, mert különben kirúgatják a munkahelyéről, és elintézik, hogy sehol se kapjon többé munkát a környéken, ami maga után vonta volna, hogy a közveszélyes munkakerülő kategóriába kerül – nyilatkozta.

A magyar punk mozgalom kezdete egyébként a nyolcvanas évek elejére tehető, amikor néhány olyan együttes bukkant fel, mint az ETA, QSS, CPg vagy az Aurora, melyekben pár dühös fiatal gyors és durva punk rock zenét játszott. Mint koruk többi zenésze, ők is gyakran kritizálták a kommunista rendszert. Miközben a brit együttesek, mint a The Clash csak játszottak a kommunista rendszer ideológiájával, Magyarország punkjainak élnie kellett benne, és egyfajta nemzeti mozgalmat alkottak annak elutasítására.

Mivel zenéjük a közönség és hatóságok általi elfogadottság határán lebegett, koncertjeiket erős rendőri ellenőrzés mellett tartották. A tagok számára, akik állandó megfigyelés alatt éltek, mindig komoly esélye volt a börtönbe kerülésnek. A CPG együttes két tagját két év börtönre ítélték erkölcstelen dalszövegeik miatt. Szabadulásuk után el kellett hagyniuk Magyarországot, ahogy az Aurora énekesének is.

Videók:

Fehérje

Egri Bikavér

88-as csoport