Ne mérgezett csalit, hanem költőládát helyezzen ki!

Műfészkek, költőládák kihelyezésével segíthető a településlakó, rágcsálópusztító baglyok költése. Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője elmondta, hogy Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él, vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a lakott környezetben problémát okozó egereket és patkányokat.

Hiányukban ezek állománycsökkentését a házi- és társállatokra, sőt az emberre is veszélyes mérgezett csalik kihelyezésével lehet megoldani. Ám egyetlen erdei fülesbagoly évente ezernél is több rágcsálót zsákmányol, ami a népes telelőcsapatok esetében már óriási számot jelent. A kisebb termetű bagolyfajok ezek mellett rengeteg kártevő rovart is elfogyasztanak, ezért nem mindegy, hogy a lakott területeken mennyi él ezekből a madarakból. Megtelepedésük egyik legfőbb akadályát gyakran a megfelelő fészkelőhelyek hiánya jelenti. A baglyok ugyanis nem tudnak fészket építeni, költésükhöz korhadt üregekkel, vastag törzselágazással rendelkező idős fákra, nagy testű harkályok odúira, varjúfélék, gólya, egerészölyv fészkeire, egyes fajoknak nyitott padlásokra van szüksége.

Leggyakoribb baglyunk, az erdei fülesbagoly elfoglalja az ágvillába kihelyezett vesszőkosarat, de szívesen beköltözik fára, épületfalra rögzített, félig nyitott előoldalú vércseládákba is. A leginkább emberkövető gyöngybagoly templomok toronysüvegébe, padlásokra telepített költőládákkal, a macskabagoly, a kisebb testű kuvik és füleskuvik pedig nagyméretű mesterséges odúkkal segíthető. A baglyoknak kirakott műfészkek, mesterséges odúk esetében alapelv, hogy ezekbe mindig kell száraz fű, hullott lomb vagy faforgács fészekanyagot tenni, amelyben a tojó alakítja ki a tojásoknak a fészekmélyedést.

Szerencsére ma már rendelkezünk azokkal az ismeretekkel, melyeknek köszönhetően számos madárfaj megtelepedését segíthetjük mesterséges fészkelőhelyekkel. Magyarországon az elsők között kezdték el széles körben alkalmazni, fejleszteni ezeket az 1905-ben a Baranya megyei Kárászon megalakult Első Magyar Fészekodúgyárnak köszönhetően is – tette hozzá Orbán Zoltán.