Idén sem lesz fehér a karácsony Tolna vármegyében

Míg délen a Mecsek jelent kivételt (ott jelenleg 20-30 százalék a fehér karácsony esélye), addig nyugaton a Kőszegi-hegység és környéke emelkedik ki (30-40 százalékkal), a Közép-Dunántúlon pedig a Bakony egy részén van a legnagyobb sansz a fehér karácsonynak.

A fentiek azt mutatják, hogy a korábbi prognózishoz képest jelentősen csökkent a fehér karácsony esélye Magyarországon. De ne legyünk ennyire elégedetlenek, hiszen december 6-án, Mikulás napján esett a hó, nem is kicsit. Így legalább a gyerekek élvezhették kicsit a telet.

Ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál

Két népi megfigyelés is kapcsolódik a karácsonyi havazáshoz. Az egyik népi bölcsesség szerint Márton napján (november 11-én) erre kell figyelni:  

Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. Az idei Márton napon szürke és csapadékos idő volt, plusz 10 fok körüli hőmérséklettel, és idén november 11-e volt az a dátum, amikor hazánk területén havazott, ha nem is Tolnában. Ez alapján tehát nehéz volna megállapítani, hogy milyen időre számíthatunk karácsonykor.

Ha Katalin kopog, a karácsony locsog

Ha Katalin kopog, a karácsony locsog – szól a másik népi hiedelem. November 25-én nagyon hideg idő volt, és több helyen is lehullott pár centi hó. Katalin tehát kopogott, így ez alapján enyhe időjárás várhatnánk karácsonykor. És úgy tűnik, ez a jóslat be is következik, hiszen több előrejelzés is azt mutatja, a mostanihoz hasonló enyhülés lesz, plusz 8-10 fokkal, majd a két ünnep között – karácsony és Szilveszter között – fokozatosan hűl a levegő. Január 1-ére már mínuszokat jeleznek az időjósok.

A legtöbb karácsonyi mese és történet a 18-19. századból eredeztethető. Ekkor Európa éghajlata hűvösebb és hidegebb volt, mint most. Ezt nevezzük a kis jégkorszak időszakának, ami a 14. században kezdődött és a 19. században ért véget. Az átlaghőmérséklet Európában ebben az időszakban 1,5-2,5 Celsius fokkal maradt el az 1991–2020 közötti időszak átlagától. Európában a telek hidegebbek, csapadékosabbak voltak. Jóval nagyobb volt az esély tehát arra, hogy az év utolsó napjaiban Közép-Európában is hideg, havas napok legyenek, írja a klimapolitikaiintezet.hu.

Még a Kékesen sem fehér mindig az ünnep

Az elmúlt 110 év során mindössze 38 alkalommal fordult elő olyan, hogy az ünnep mind három napján volt legalább lepelnyi hó és csak 19 évben volt legalább 5 centiméteres hóréteg az ország kétharmad részén. Az Országos Meteorológiai Szolgálat megfigyelései alapján 1951 és 2021 között mindössze az esetek közel negyedében fordult elő olyan alkalom, hogy az ország legalább kétharmad részét hó borította a december 24. és 26. közötti időszakban. Északkelet-Magyarország megyéiben kétszer akkora az esélye, hogy hótakarós legyen az ünnep három napja, mint az ország dél-keleti vagy dél-nyugati részén. Az ország hegyvidéki vagy magasabban fekvő területein nagyobb eséllyel fordulhat elő fehér karácsony. Kékestetőn 1951-2010 között szinte minden évben volt hótakaró karácsonykor, azonban 2010-től kezdve összesen négy évben.