Az egészség a legfontosabb, tegyünk érte!

Mágikus másodperceknek gondoltam ezt az időt, amikor számba vettem az óhajaimat. Olyan varázserőnek, amely ha pont éjfélkor sorolom el a kívánságaimat, biztosan teljesíti is. 

Ma már nem kapaszkodom az újévkor megtett fogadalmakba, sőt, éjfélkor már nem is sorolom ezeket magamban. Nincs értelme, mert amikor még hittem benne, akkor is beletörött a bicskám úgy február vége felé. Ma már tudom, a változások megvalósulásához nem elég csak az óhaj. Meg kell érnie hozzá az embernek, el kell jönnie annak a pillanatnak, amikor már minden erőmmel akarom azt, amit elterveztem. És az nem függ január elsejétől. 

Egy kedves ismerősöm azt fogadta meg pár napja, hogy legyen bármi, ő életben marad, sőt meggyógyul a mellrákból. Már nem fiatal ugyan, de a feladáshoz még nem elég öreg. Két kisgyermek nagymamája. Már kétszer is kiújult a betegsége, ez a harmadik nekifutás. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy eddig kétszer is ő volt a nyertes a daganattal szemben. 

Végig kell csinálnia, nincs mese, és bízni abban, hogy minden rendben lesz. Biztos vagyok benne, ő nem adja fel. Viszont üzeni mindenkinek: nem kell, hogy ez így legyen. Nem kell megvárni azt, amikor az ember szervezete már jelez, hogy valami nincs rendben, és akkor menni orvoshoz, jó alkalom a január arra, hogy azt fogadjuk meg mindannyian: rendszeresen eljárunk a szűrésekre. Magunk és a családunk miatt is.