A németek nagyon kedvelik, a magyarok alig eszik

Sajnos máskor keveset fogyasztunk belőle, pedig kedvező egészségügyi hatásai indokolttá tennék, hogy gyakrabban fogyasszuk - tájékoztatta az Agrárszektort a FruitVeB. 

Tolnában is termelik

Hazánkban tavaly 1228 hektáron termesztettek tormát. A termőterület 98 százaléka (1210 hektár) Hajdú-Bihar megyében, ott is az érmelléki löszhát és a nyírségi tájegység találkozásánál, Debrecentől keletre, 13 településen található. Emellett Tolna vármegyében van még 20 hektár körüli terület.

A németek, lengyelek nagyon kedvelik

Az Európai Unióban évente 26-30 ezer tonna körül alakul a megtermelt torma mennyisége, aminek több mint a harmadát, 11 ezer tonnát, Magyarországon állítják elő, hiszen egy nálunk őshonos növényről van szó.

A magyar torma döntő hányada, azaz a 11 ezer tonnából csaknem 10 ezer (pontosan 9,93 ezer tonna) exportra kerül, a fő irány Németország és Lengyelország, azaz döntően exportra termelünk.

Sokba kerül a termesztése

A torma termesztése rendkívül tápanyag- és vízigényes, általában árasztásos öntözéssel dolgoznak a termelők. Sok kézi munkaerőt is igényel, többek között azért, mert igen kevés növényvédő szert engedélyeznek ebben a kultúrában.

Baktérium és vírusölő

A torma jellegzetesen csípős ízét a gyökerében lévő butiltiocianát és az allil-izotiocianát okozza. Ezen vegyületek nagyon hasonlóak a mustárolaj hatóanyagához, a nyálkahártyára és a könnymirigyekre hatnak; fogyasztáskor ezért szökik könny a szemünkbe, illetve az orrunkat is erősen ingerli.

A frissen reszelt tormának magas a C-vitamin tartalma, baktérium- és vírusölő hatású, fokozza a nyálkahártyák vérellátását, hatásos húgyúti- és vesefertőzések, makacs köhögés, rekedtség, légcsőhurut és krónikus hörghurut esetén.