Uborkát, tököt, csemegekukoricát, babot is lehet már vetni

Májusban már szinte mindenféle mag kerülhet a földbe, nem csak a palánták. Innentől kezdve a kert tulajdonosa hol a gazt próbálja meg kiírtani, hol a növények locsolásáról gondoskodik. Akad bőven munka a kertünkben, de ahogy kezd beérni a munkánk gyümölcse úgy okoz örömet a kétkezi munka.

A vetés ütemezése célszerű a kukoricánál

A vetésütemezést érdemes megfontolni. Gondoljunk csak a csemegekukoricára, vagy a zöldborsóra, aminek a betakarítására nyitva álló optimális időablak sokszor csak néhány óra (meleg időben), de hűvösebb időjárás esetén is csak 1-2 nap. Amikor megfelelőek a termény beltartalmi paraméterei, jó esetben akkor kell a betakarításnak megtörténnie, se előbb, de később.

Épp ezért ezeket a növényeket is a betakarítási kapacitáshoz igazítva vetik, azaz, ha egy gazda tudja, hogy egy nap alatt mekkora felületen tudja majd megoldani a betakarítást, akkor tavasszal annyit vet egyik nap, majd pár nap eltéréssel veti el be újabb területet és így tovább, abban a reményben, hogy a vetésidők eltolásának köszönhetően eltérőek lesznek az ideális betakarítási dátumok is. Ez általában működőképes megoldás, kivéve amikor nem, mert például nagy meleg hatására, és az öntözés mellett is megeshet, hogy az akár két hétre tervezett elnyújtott betakarítási ciklus is összeérik, és egyszerre lesz vágásérett.

Így lesz folyamatosan szedhetők a növényeink

Paprikát, paradicsomot, uborkát kevéssé éri meg ütemezetten termeszteni. A cukkini és a tök is, ha elkezd teremni és folyamatosan leszedjük a zsenge terméseit, akkor folyamatosan hoz újakat. A konyhakertben a vetésidők szakaszolásának főleg a rövidebb tenyészidejű zöldségeknél van szerepe és értelme. Ilyenek, a zöldhagyma, a retekfélék, a salátafélék, és minden más levélzöldség, például rukkola, zsázsa és társaik. Ezek esetén könnyű kiszámítani, hogy a vetés után hány napra várható a kelés, és akkortól még mennyi idő az, hogy betakarítható legyen a gazdaságilag hasznos növényi rész.

Ha vetünk, és azt 10-15 nap múlva megismételjük, akkor folyamatosan lesznek szedhető zöldségeink, mindamellett, hogy ilyenkor a fajtákat is érdemes váltogatni, hiszen például retekből és salátából is vannak fajták, melyek tavasszal a még hűvösebb időszakban fejlődnek jobban és azok nem igazán bírják a nyári meleget, más fajták viszont pont a nyári időszakra lettek „kifejlesztve”. 

Vetésmélységnél a legjobb a középút

A mag vetésének a mélysége is lényeges a csírázás sikere szempontjából. Amennyiben túl sekélyen vetünk, emiatt hamarabb kiszáradhat a talaj szeles és csapadékmentes időben. Ha a mag vizet vesz föl és megduzzad, majd még a csírázás előtt kiszárad, akkor a csíra belefulladhat, ebből nem lesz így növény. Tehát minél nagyobb a vetésmélység annál kisebb a kiszáradás esélye, ám minél mélyebben van a mag annál nagyobb erőfeszítés, hogy eljusson a talaj felszínére.

Épp ezért fontos megtalálni az arany középutat. Az apró magvúakat - például a zellert - csak a talaj felszínére szórjuk és falappal lelapogatjuk, a sárgarépa magját 1,5-2 centis, a borsó és a bab magját 4-5 centis mélyre helyezzük. A hosszabb csírázási időtartamú magokat mélyebbre, a gyorsakat sekélyebbre vetjük, hiszen a hosszabb csírázási idő alatt a talaj felső rétege többször is kiszáradhat, emiatt kissé mélyebbre vetünk, hogy a mag körül maradjon nedvesség. A talaj szerkezete és nedvességtartalma is befolyásolja a vetésmélységet, ezért homokos területen mélyebbre vetünk, hiszen ez a talajtípus hamarabb kiszárad, mint a kötöttebbek.

Az uborka a kiskertek slágere

Az uborka állandó helyre vetéssel, valamint palántázással egyaránt szaporítható. Melegigényes fajnak tekinthető, ezáltal kertbe történő vetését április végénél, május elejénél hamarabb nem szokás megkezdeni. A palánták felnevelése sem tart hosszú ideig, hiszen mindössze négy hetes időtartam alatt fejlett palántákat kaphatunk magjaiból. A magvetést csak előzetesen elkészített, gyommentes, aprómorzsás szerkezetű, nyirkos talajba szabad elvégezni. Legjobb, ha már az ősz folyamán megtörtént a talaj szerves anyaggal, komposzttal való feltöltése is.

Az uborka számára kiválasztott kertrészünk legyen napos, meleg, könnyen öntözhető. A magok vetési mélysége 2-3 centi, a tőtávolság pedig 20-30 centi közötti legyen. A vetést kövesse a magok takarása, majd alapos beöntözése (15-20 milliméter). A csírázás csak úgy érhető el, ha a magokat állandóan nedvesen tartjuk, ezáltal a talaj felszínét kicserepesedni nem hagyjuk. Az uborka a vegetációs időszak többi részében is sok vizet kíván, melyet a gyökerek levegőigényessége miatt inkább gyakrabban, kis vízadagokban juttassunk ki.