Még negyvenen túl is vállalnak gyermeket

Tavaly országosan már 4306 nő vállalkozott arra, hogy negyvenéves kora után szüljön – az ezredfordulón még csak 1329. A növekedés folyamatos: tavaly háromszázzal több olyan kisbaba született, akinek elmúlt negyven az anyukája, mint egy évvel korábban.

– A szülészeti gyakorlatban is évek óta tapasztaljuk, hogy egyre inkább a 35–45 éves korosztály felé tolódik ki az első gyermek vállalása – mondta dr. Répásy István, a szekszárdi Balassa János Kórház szülészeti osztályának osztályvezető főorvosa. – Ennek több oka is van – folytatta. – Az egyik, és talán a legjellemzőbb, hogy a fiatal nők kikerülve az egyetemről, először egzisztenciát szeretnének teremteni maguknak, és csak ezt követően jön szóba a szülés. Ez általában a harmincas éveik végén jön el a hölgyeknél.

A későn vállalt gyermekek egy része új párkapcsolat eredménye is, hiszen a már idősebb fejjel összekerült pár jogos igénye, hogy legyen közös gyermekük. Sajnos az sem ritka, hogy ilyenkor viszont nem „jön össze” olyan gyorsan a csemete, ahogy azt a szülők szeretnék, és újabb évek mennek el a próbálkozással.

Ha tehát pusztán a biológiai szempontokat vesszük figyelembe, a gyermekvállalás 25 és 30 éves kor között lenne ideális, ha a szociális és anyagi szempontok realitásával is számolunk, akkor azt mondhatjuk, hogy orvosi értelemben még a 30–35 éves kor közötti időpont is megfelelő. Ezt követően a petesejtek biológiai értéke fokozatosan csökken, tette hozzá a főorvos.

A gyermekvállalás későbbre halasztása új keletű. Évtizedekig alig változott: 1960 és 1990 között a szülő nők több mint fele 25 éven aluli volt, a harminc évesnél idősebb anyák számaránya pedig 18 százalék volt. Az elmúlt évtizedekben felgyorsult a jelenség: az első gyermeküket világra hozó anyák a rendszerváltáskor átlagosan 23, az ezredfordulón 25, tavaly pedig már 28,5 évesek voltak – derül ki a legfrissebb statisztikai adatokból.

A változások az 1990-es évek folyamán következtek be az anyasági életkor fokozatos kitolódásával az idősebb életkor irányába. 2000-ben az anyáknak már csak valamivel több mint egyharmada volt 25 éven aluli, 2010 óta pedig az anyák 30 és 34 éves kora között születik a legtöbb gyerek hazánkban, és még 35 és 39 év között is már majdnem ugyanannyi gyerek jön világra, mint 25 és 29 éves kor között.

Hogy ez mekkora változás, azt jól érzékelteti, hogy 1980-ban még csak minden 142. újszülöttnek volt legalább 40 éves az édesanyja – tavaly ugyanez már minden 22. újszülöttre érvényes volt, de vannak olyan régiók, ahol ez még gyakoribb. Így például a fővárosban minden 16. kisbabának középkorú az édesanyja.

Az először szülő, idősebb nőknél a teherbeesés valószínűsége alacsonyabb, a vetélés lehetősége magasabb, és az anya életkorának előrehaladtával bizonyos kromoszóma-rendellenességek is nagyobb eséllyel fordulhatnak elő, mondják a szakemberek.

Genetikai vizsgálatot bárki kérhet

Rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedben a várandós anyák genetikai vizsgálatának lehetősége. Otoltics Györgyi, a Balassa János Kórház védőnője kérdésünkre elmondta, hogy a 37. évüket betöltött leendő édesanyákat genetikai központba kell küldeni szűrésre, ahol többféle vizsgálatot is kérhetnek. A magzatvízvételtől a kombinált-integrált kockázatbecslésen keresztül, a különböző, anyai vérből történő, magzati kromoszómavizsgálatokig számos lehetőség áll rendelkezésre.

Genetikai tanácsadóba küldik akkor is a kismamákat, ha a családban korábban már előfordult fejlődési rendellenesség.

Tolna megyén kívül is van vizsgálati lehetőség, az országban több magzati diagnosztikai központ is van, ahol a legmodernebb eszközökkel végzik a szűrővizsgálatokat.

Borítóképünkön: Otoltics Györgyi foglalkozik a megyei kórházban a várandós anyák genetikai vizsgálatával