Juhászatból meg lehet élni, csak jól kell gazdálkodni

Ezer fölötti csak az anyajuhok száma Bognár Ferenc gazdaságában, Rudolfmajorban. A törzsállományuk is jelentős – magyar merinó és német fekete fejű juhok – nagy genetikai háttérrel rendelkező anya- és apaállatokat tenyésztenek. A magyar merinó törzstenyészetet a veszélyeztetett kategóriába sorolták, mert tízezer alá esett a számuk. Bognár Ferenc elmondta, emiatt külön támogatási lehetőséget is lehet erre a fajtára kérni.

Vajon, hogyan lehet készülni erre a szakmára? Bognár Ferenc elmondta, Szakályból származik, parasztcsaládból, a szülei földművesek voltak, így korán beleszokott ebbe az életformába. Palánkon tanulta a szakmát, majd agrármérnöki diplomát is szerzett. Ennek ellenére huszonhat évet az egyik nagy állami biztosítónál dolgozott, mint mezőgazdasági kárszakértő, sőt igazságügyi kárszakértőként is kikérték a véleményét. A juhászattal apósa révén került kapcsolatba, kedvet kapott hozzá, kevéssel kezdte, majd egyre növelte az állatok számát.

– Nagy segítséget jelentett egész életemben, hogy a feleségemre mindig, mindenben számíthattam, pedig neki is volt civil munkahelye. Főleg kezdetben, amikor még csak a családra számíthattunk. Négy gyermekünk született, két fiú, két lány, mindnyájan felnőttek, sőt már négy unokánk is van. A legkisebb gyermekünk, a most 36 éves Péter döntött úgy, hogy velünk együtt gazdálkodik. Ő a növénytermesztést, gépészetet viszi a vállán. Vettünk egy majort, ennek huszonhat éve, azóta gyakorlatilag itt élünk Rudolfmajorban. Sőt, nem csak mi, hanem a juhászok és azok családjai is – mondta Bognár Ferenc.

A juhok mellett húsmarhával is foglalkoznak, ha elérik a 200-300 kilót, akkor leadják őket. Ennyi állathoz nagy terület is kell, a saját kaszálójuk 280 hektáros, és emellett 160 hektárnyi szántót is művelnek, ahol kukoricát, napraforgót, zabot és tritikálét termesztenek. Szinte mindent gépesítettek, de a kézi erőre is nagy szükség van. A család öt alkalmazottat foglalkoztat. A nap reggel 6 órakor indul náluk, télen etetéssel, nyáron legeltetéssel kezdenek. A juhásznak csak látszólag egyhangú a dolga, de valójában mindenre figyelnie kell, az állatok viselkedésére, kedélyére, sántít-e a jószág, nincs-e valamilyen baja.

Egyszerre több nyájuk is van, hiszen külön legeltetik a törzsállományt és külön az árutermelő állományt. Az ellések külön feladatot adnak, akkor szinte az egész család talpon van. Idén korán van húsvét, így ehhez kellett igazítani a kisbárányok érkezését. A napokban száz bárányt vett át a felvásárló. Az állattartóknak nincs könnyű dolguk, hiszen az állatok nincsenek tekintettel az ünnepekre, etetni, itatni ekkor is kell őket.

– A sok munka mellett azért megfogadtuk a feleségemmel, hogy évente legalább kétszer elmegyünk egy háromnapos wellnesshétvégére valamelyik meleg fürdőbe. Én már 71 éves vagyok, úgy gondolom ennyi jár nekünk – mondta Bognár Ferenc.

Ellenőrzik az állományt

A törzsállománnyal rendelkező juhászatot rendszeresen ellenőrzik. Mintát vesznek az anyából, majd a bárányokból. Ha nem egyezik a genetika, akkor akár ki is zárhatják a törzstenyészetből az állományt. Egyéves korukban minősítik a hím- és a női ivarú egyedeket, mérik a súlyt, a nagyságot, a gyapjú hosszát, minőségét, a bárányka súlygyarapodását. Kilencven és száz között pontoznak, kilencvenháromtól van az A-minősítés, ez alatt a K-minősítés. A törzsállományban csak A-minősítéssel rendelkező apaállatok lehetnek. Nem véletlen tehát, hogy a törzsállománnyal rendelkező juhászatok a feltételek biztosítására külön pályázhatnak is.