A sertéstenyésztésről tanácskoztak Palánkon oktatók, szakemberek

A kétnapos rendezvényre meghívták az agrárminisztériumhoz tartozó valamennyi intézmény érintett oktatóit. Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója kérdésünkre elmondta, 22 középfokú és 7 egyetemi intézményből – Debrecentől Keszthelyig, Gödöllőtől Mosonmagyaróvárig – jöttek Palánkra oktatók. A felkért előadók, kiváló szakemberek pedig úgy állították össze az előadásaikat, hogy azokat a iskolák hallgatói, közel 700 diák is megértse majd.

Az oktatók az előadásokon elhangzott információk mellett egy harminc oldalas szakmai anyagot is magukkal vihettek „Az afrikai sertéspestis Közép-Európában, Magyarországon” címmel. Ebben bemutatják a vírus tulajdonságait, a betegség kórlefolyásait, kórképeit, az európai befertőzések jellemző vonásait, illetve az elhullott vaddisznók jellemzőit és a védekezés lehetőségeit.

Az Afrikai sertéspestis félelmetes betegség, mert komoly gazdasági következményei vannak, mondta Fitos Gábor. Hazánkban csak az észak-keleti megyékben találtak olyan vaddisznót, mely ezzel a vírussal fertőzött volt. Ugyanakkor a betegséggel hosszú- és középtávon kell számolni hazánkban, ami akár 5-10 év is lehet, mondta a szakember. A megelőzés alapvető: fertőtlenítő szerek használata a telepeken ki- és belépéseknél, szállításnál, a külső kerítések mentén a fű, gaz lekaszálása és még számtalan óvintézkedés. A házi sertés állomány védelmében kulcs fontosságú a vaddisznókkal való kapcsolat megakadályozása. Spanyolországban 32 év kellett ahhoz, hogy a mentességet ismét megkapja az ország. Rendkívül ellenálló vírusról van szó, mely ellen jelenleg még nincs vakcina.

Nyomon követhető a sertések útja

A szakmai nap másik témája Palánkon az ENAR-rendszerrel volt kapcsolatos. Az ENAR egy mozaikszó, Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszert jelent. Az eljárás lényege, hogy minden egyes sertés fülébe egy csipet tesznek, melyen azonosító szám van. Az adott állat „mozgását” ezen keresztül tudják nyomon követni a központi adatbázisban. Vagyis ha értékesítik, ha egy másik telepre, vagy vágóhídra kerül a sertés, a csip ezt jelzi. Jó hír ez a fogyasztóknak, hiszen ez egyben azt is jelenti, hogy a rendszeren kívül nem kerülhet vágóhídra, sem a boltokba olyan sertés, melynek egészségi állapotát vágás előtt az állatorvos ne ellenőrizte volna. Még a szaküzletekből is visszakereshető, hogy az adott hús, honnan, melyik húsüzemből származik. Az ENAR rendszer évről évre tovább fejlődik, és a szakma is azon dolgozik, hogy a piac még kiszámíthatóbbá váljon. Fitos Gábor elmondta, az idei évben az élő sertés felvásárlási ára átlagban 360 forint volt. A gazdálkodókat elsősorban fejlesztési, korszerűsítési pályázatokkal tudják segíteni.