Kell a jó takarmány, hamarosan érkeznek a téli kisbárányok

Gond lesz a szénával, mondta Bognár Ferenc állattartó, akinek Varsádon, a Rudolf majorban van gazdasága, ahol juhokat és marhákat is tart. Az idén nagyon száraz volt a tavasz, majd a nyár is, így jóval kevesebb szénát tudtak betakarítani, mint egy átlagos évben. Emiatt takarmánykiegészítőkre is szükség van, Bognár Ferenc répatörmeléket hozat ebből a célból Kaposvárról. Zab- és búzabálákat is készítettek, az előbbit a juhok, az utóbbit a marhák kedvelik jobban.

Az állatok fedett helyen vannak, nincs miért kiengedni őket, nemcsak a hideg és a hó miatt, de nincs is mit legelniük, tette hozzá a gazdálkodó. A juhokra amúgy is jobban ügyelnek most, hiszen január közepén megkezdődik az ellés, a kisbárányokból lesznek majd a húsvéti bárányok.

Tolna megyében több gazdaságban kap helyet a kecske, van, ahol nagyobb, van, ahol kisebb számban. A kecsketejnek nincs kvótája, így korlátlanul adható el az unióban. Megyénkben az elmúlt években több olyan településen – például Závod, Mucsi, Ozora, Kisvejke –, ahol a munkanélküliség nagyobb, a szociális földprogram keretében próbáltak kecsketartással foglalkozni a családok. Ötven kecske – ha fejik, és a tejét feldolgozzák – már eltarthat egy családot.

– Amikor még a falusi háztartásokban neveltek egy-egy tehenet, néhány birkát, sertést, valamint nyulat, tyúkot is tartottak, akkor a településhez tartozó közös legelőn a gulyás őrizte az állatokat. Az elmúlt évtizedekben sokat változott a világ, ma már a falvakhoz tartozó közös legelő sincs.Ezt már Kiss Károly, a bonyhádi állattartó mondta, aki hozzátette, náluk is addig vannak a legelőn a juhok, amíg le nem esik a hó.

Kiss Károly szerint a juhászok megöregszenek és nincs, aki átvegye tőlük a stafétát. Károly bácsi szerint azonban érteni kell az állatokhoz. Egy juhász észreveszi, ha a birka nem a szokott módon legel, nem úgy mozog. A kisbárányokat is etetni, itatni kell. Az állattartó számára nincs hétvége, ünnep, mindig dolgozik.

Tejcsarnokok helyett szövetkezetek

A sertések és a sertéstartók száma is csökken évről évre nemcsak Tolna megyében, hanem országos szinten is. Ezzel a jelenséggel, illetve az okainak a kutatásával az agrártárca is foglalkozik. A gazdák szerint a legnagyobb gond az, hogy kiszámíthatatlan a piac. Mivel az állatok tartása, etetése, az esetleges állatorvosi kezelések sokba kerülnek, egyre kevesebben vágnak bele a dologba.

Ami pedig a tehéntartókat illeti, a tejcsarnokok megszűnésével a gazdák tejtermelő- és értékesítő szövetkezeteket hoztak létre, hogy a kistermelőkből és társas vállalkozásokból álló tagok az érdekeiket jobban tudják érvényesíteni, mintha külön-külön kötnének szerződést a felvásárlóval. A szövetkezetek tíznaponként mindenkitől mintát vesznek a leadott tej minőségére vonatkozóan.

A megyében a két legnagyobb ilyen jellegű szövetkezet a Milkmen, illetve a Régió Milk, az előző a Paks környéki, a másik a Felsőnána környéki tehéntartókat fogja össze.