Az idén folytatják az osztatlan közös földterületek kimérését

Új lendületet adott az osztatlan területek rendezésének a most életbe lépett módosított földtörvény, melyben az agrárminiszter is az egyik legfontosabb feladatnak tartotta az osztatlan földek kimérését, nevesítését.

Az osztatlan közös tulajdonok az 1990-es években, részben a kárpótlási eljárásokban, részben pedig a szövetkezeti részaránytulajdon-kiosztáskor jöttek létre. Azóta kiderült, hogy sok gazda nagy bosszúságára. Az ilyen földek jogilag ugyan forgalomképesek, de ha sok a tulajdonostárs, csak nehezen értékesíthetők, mert ahhoz mindegyiknek hozzá kell járulnia. De ez hamarosan változik, legalábbis ebben bíznak azok, akik 2012. június 1-ig nem kérték – vagy mert nem tudtak róla, vagy a tulajdonos külföldön él – az osztatlan közös tulajdonban lévő földjeik kimérését.

Abban a szakemberek többsége egyetért, hogy a hazai mezőgazdaság versenyképességét rontja az osztatlan közös tulajdonban lévő termőföldek ilyen nagy aránya, ezért nagyon fontos feladat a megszüntetésük. A jelenlegi szabály szerint eladni csak úgy lehet a birtokot, ha előbb kiméretjük, majd minden gazdatárs hozzájárul ehhez, ami többtucatnyi ember esetében gyakorlatilag szinte lehetetlen.

Gréczi Károly szerencsésnek mondhatja magát, az ő földje a tolnai határban van egy nagy tömbben, ahol több mint tíz család a tulajdonos. Az ő földje 2,2 hektáros, és két éve mérték ki, miután jelentkezett még 2012-ben. Mint mondta, körülbelül a teljes terület felét kérték kimérni a tulajdonosok, a másik felére nem adtak be kérelmet az érintettek. Egy környező szövetkezet használja a területet, a teljes tömböt ugyanúgy, ahogy a kimérés előtt is. Ugyanakkor, ha el szeretné adni a család, akkor megtehetné, mondta Gréczi Károly. A kimérés előtt minden gond nélkül megegyeztek egymással az érintettek, hogy az egybefüggő földterületből ki, hol szeretné a sajátját kiméretni. Még sorszámot sem kellett húzni, tette hozzá.

A földmérők a helyszínen ellenőrizték, hogy a nyilvántartás (hektár, aranykorona érték) egyezik-e a valósággal. Ezt követően egy ügyvéd összehívta az érintetteket, majd számítógép előtt megpróbáltak megegyezni abban, kinek melyik földterület jut a nagy egészen belül. A kimérést követően a földhivatal határozatot hoz, és bejegyzi a területet. Egy földközösségen belül is csak azoknak mérik ki a földjét, akik 2012. június 1-ig ezt kérték, még akkor is, ha a többiek közben meggondolták volna magukat.

A hogy állnak most az osztatlan területek kimérésével kérdésre Kunfalvi János, a Geodézia Földmérő Mérnöki Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója válaszolt. Elmondta, hogy 2012-től folyamatosan végezték a megyében a kiméréseket, a teljes igénynek a hatvan százaléka van már elrendezve. A dombóvári körzet volt az első, majd ezt követte a bonyhádi és végül a szekszárdi. Hátra van még a tamási és a paksi járás, a kettő együtt több feladatot jelent, mint a már elkészült három körzet együttvéve. Most a földmérők arra várnak, hogy a módosított földtörvény minél előbb hatályba lépjen.

Drága a mérés támogatás nélkül

Az osztatlan közös földtulajdonok közvetlenül a rendszerváltás után keletkeztek, amikor a volt termelőszövetkezeti területeket kiosztották a tagok között. Ezeket a földeket általában egy nagyobb agrárcég vagy vállalkozás műveli, és a tulajdon arányában (kinek mennyi aranykoronája van) bérleti díjat fizet. A gond akkor van, amikor valaki megörökli vagy egyszerűen csak értékesíteni szeretné a ráeső részt. Aki saját költségén is vállalja a kiméretést, annak először ki kell váltania a tulajdoni lapot, azon szerepel az összes többi tulajdonos neve, tulajdoni hányada. Általában tíz-húsz fős a csapat, de ennél jóval többre is van példa. Ezután egyenként fel kell keresni a tulajdonosokat, a hozzájárulásukat kérni, majd megbízni egy ügyvédet és egy földmérőt, hogy végezze el a többi munkát. A kimérés költsége százezer forint körüli, de afelett is alakulhat.