Sokat árt a pálinkásoknak a feketekereskedelem

Egy nagyobb kereskedelmi pálinkafőzde éves termelési mennyiségének felel meg az a gyümölcspárlat mennyiség, amelyet idén, csupán néhány rajtaütés alkalmával foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, írta közleményében a Pálinka Nemzeti Tanács. A tanács szerint az említett feltárások egyértelműen bizonyítják, hogy a feketekereskedelem súlyos méreteket ölt.

A legutóbbi rajtaütésre Baranya megyében került sor szeptemberben, ahol a párlatok egzotikus gyümölcsökből (banán, füge) is készültek. Ezen kívül találtak még hatezer liter cefrét, ami szintén kifőzésre került volna. A legtöbb illegális párlatot azonban Békés megyében foglalták le a NAV munkatársai, ahol összesen hétezer liter igazolatlan eredetű alkoholterméket találtak, számolt be a történtekről az agrarszektor.hu.

A Pálinka Nemzeti Tanács idén februárban hívta fel a figyelmet a magánfőzéssel kapcsolatos anomáliákra, a 2018-as adatokból ugyanis az derült ki, hogy az országban bár több, mint húszezer magánfőzésre szolgáló lepárlókészülék van bejegyezve, az eladott párlatadójegyek alapján maximum hétezer berendezést használtak. Az adatokból az is kiderült, hogy az előző évben hivatalosan mindössze 115 ezer liter gyümölcspárlatot készítettek saját fogyasztásra a magánfőzők. Az idén eddig lefoglalt párlatmennyiséget, 42 alkoholfokkal számolva 150 magánfőző készíthetné el egy év alatt. Az ezzel járó, literenként kiváltott adójegyek összértéke több, mint 10 millió forint lenne.

Természetesen megkérdeztük, mi a helyzet Tolna megyében. Mózsik Szilvia, a NAV megyei igazgatóságának sajtó főreferense kérdésünkre elmondta, a magánfőző desztilláló berendezéseket az önkormányzatokhoz kell bejelenteni, és a magánfőzés szabályainak betartását is az önkormányzatok ellenőrzik.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a párlatok esetleges jogszabálysértő értékesítése esetén ellenőrzi a magánfőzőket. Tolna megyében 2019-ben eddig száznyolcvanhat magánfőző igényelt a NAV-tól párlat adójegyet, közel háromezer-hétszáz darabot, amelyeknek értéke több mint két és félmillió forint.

A megyei bérfőzdék vezetői szerint a magánfőzésnek maximum 20 literes üstökön szabadna folyni, ha ezt így szabályozták volna, akkor a kereskedelmi főzdék most nem aggódnának. Az ennél nagyobb üstben, ipari méretekben, alig-alig adózva előállított pálinka joggal okoz felháborodást a szakmában.

A kereskedők sokat fizetnek

A bérfőzdék tulajdonosai sem megyénkben, sem máshol nem nézik jó szemmel az otthoni körülmények között kifőzött pálinkákat. Az egyik ismert Tolna megyei pálinkaház tulajdonosa például azt mondta, ugyanaz a pohár pálinka, ami a piacra kerül, három különböző adónem alá tartozik, attól függően, ki állította elő. A kereskedelmi tétel literéért kétszer 835 forintot, a bérfőzetésért 835 forintot, míg az otthon főzöttért egész évben csupán 1000 forintot kell fizetni. És ez utóbbinál nem literenként, hanem a teljes tételért. Ráadásul az otthon főzött nem is kerülhetne piacra, mégis ott köt ki egy része. Kérdés az is, a helyi önkormányzattól ellenőrzi-e bárki is az otthon főzőt. Egyes adatok szerint jelenleg akár negyvenezer pálinkafőző gép is forgalomban lehet az országban, amiből csak tizenegyezer berendezést jelentettek be az önkormányzatoknál.