Diógubacslégy teszi tönkre a termést, és nehéz a védekezés

Kimondottan nagyobb – több hektáros – dióültetvények, ahol a termelő részben ebből él, kevés van a megyében, de néhány diófa szinte minden vidéki ház udvarában megtalálható. Az országban egyébként közel nyolcezer hektáron termelnek diót, a statisztikai hivatal által gyűjtött információ szerint. Ezzel a dió az alma, valamint a meggy után a harmadik legnagyobb területet foglalja el, az összes gyümölcstermő terület 9,5 százalékán termesztik. Legnagyobb termőterülete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található (2905 hektár), de jelentős területet tesz ki Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyében is. Tolna megyében egyébként kétszáznegyven hektáron található dióültetvény.

A nagyobb dióültetvények elsősorban árutermelésre létesültek. Ezek termését csak akkor lehet megfelelő haszonnal értékesíteni, exportálni, ha az előírt minőségi elvárásoknak megfelel. Ez többek között csak akkor lehetséges, ha a diófát károsító betegségek ellen szakszerűen tudunk védekezni. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a betegségek felismerése, mondta dr. Vörös Géza agrárszakmérnök.

A dióburok-fúrólégy éppen július közepén jön elő a fák alatt lévő avarból, ahol áttelelt bábok formájában. A még zöld dióba petéznek, a kikelő nyüvek miatt pedig maga a dióbél megbarnul, ehetetlenné válik.

Viszonylag nem régen – három, négy éve – került hazánkba ez a károkozó rovar, Amerikából érkezett hajón Olaszország felől, szállítmányokkal, mondta dr. Vörös Géza. Évente egy nemzedéke van, de a rajzása hosszú ideig eltart. Nehéz védekezni ellene, mert a diófák nagyok, kézi vagy motoros háti permetezővel csak a fák alját éri el az ember.

Drága a dió, kérdés, idén mennyi lesz

Dióburok-fúrólégy, vagy ahogy diósgazdák nevezik: diógubacslégy az ellenség. A diótermesztők bánatára már nagyon is jól ismerik ezt a kártevőt a megyében is. Tavaly ugyanis nem volt olyan diós hazánkban, ahol nem okozott volna nagy kárt a termésben ez a hártyásszárnyú rovar.

– Az idei dió amúgy is kevesebb, mert rosszul kötött virágzás után – mondta egy bátai diósgazda. – Ehhez jöhet még az a kártétel, amit a diógubacslégy okozhat, ez majd hamarosan kiderül. A burokban fejlődnek ki a nyüvek, így a burok nem tud száradni, ezért a dióbél könnyen nyálkássá válik és bepenészesedik. Permetezéssel lehet védekezni ellenük, de a kiskerti gyümölcspermetezővel a művelet nem elég hatékony.

A dióbél piaca novemberben indul, az árakat pedig az import mennyisége és ára befolyásolja. Tavaly nagyon elfutottak az árak, éppen a gyenge kínálat miatt. Egy kiló pucolt dióért négy-ötezer forint közötti árat kértek a piacokon. Ha idén is kevés lesz a dió, várhatóan az árak sem csökkennek.