A felvásárlási ár alacsony, de stabil a hazai tejpiac

Uniós szinten a hazai az egyik legalacsonyabb nyerstejfelvásárlási ár. Ennek hatásairól, illetve a hazai tej beltartalmáról, feldolgozásáról kérdeztük Gamos Andrást, a Dunamelléki Termelői Szövetkezet elnökét.

Mauthner Ilona

2020.04.24 Szekszárd, A szekszárdi Tesco áruházban az ott dolgozók töltik fel a wc papír és a tej készleteket. (név nélkül). fotó: Makovics Kornél

Fotó: Makovics Kornél

Az egyik szakmai lap közölt a napokban egy tanulmányt, melyben három állítást tett közzé, ebből az egyik, hogy a hazai tej beltartalma uniós szinten az egyik leggyengébb. Az uniós átlag 3,4 százalék körüli fehérje és 4,1 százalék körüli zsírtartalommal rendelkezik, miközben a hazai átlag 3,25 és 3,65 százalék körüli.

Gamos András, aki évtizedekig volt a paksi székhelyű Milk-Men Kft. ügyvezetője, jelenleg a huszonöt kistermelőt és hat gazdasági társaságot magába foglaló Dunamelléki Termelői Szövetkezet elnöke, elmondta, a beltartalmi érték valóban alacsonyabb az uniós átlagnál. Ennek az az oka, hogy a tejfeldolgozók mindig liter alapon számoltak el a termelőkkel. Ez azt jelenti, hogy a tejzsírért ma is ugyanannyit fizetnek, mint tíz évvel ezelőtt. A termelők tehát nincsenek arra ösztönözve, hogy például a takarmányozási rendszeren változtassanak, ami többek között növelhetné a tejzsírtartalmat. Másrészt a tejipar átveszi a termelőktől 3,5–3,6 százalékos tejzsírral a nyers tejet, és ezt leviszik 2,8 százalékra, a zöme így kerül a boltokba. Igaz, a magasabb tejzsírból vajat készítenek. Egyrészt tehát van egy elvárás a tejfeldolgozók részéről, hogy magasabb legyen a tej beltartalmi értéke, másrészt nem fizetik meg ezt.

A szaklap szerint a hazánkban előállított nyerstej kevesebb mint nyolcvan százalékát dolgozzák fel, miközben az uniós átlag megközelíti a kilencvenöt százalékot. Az ebből fakadó belpiaci tejfelesleg is okozhatja az alacsonyabb hazai árszintet. Gamos András szerint ennek gyakorlati oka is van. Egy kamionra huszonötezer liter nyerstej fér fel. Hazánkban zömében nagyüzemek vannak, ahol a szarvasmarhákat gondozzák, míg az uniós országokban kisebb telepekből is van sok. Ott üzemről üzemre szedik össze a tejet. A hazai nagyüzemekből – akár egy helyről is – összegyűjtött tej felfér egy kamionra, és ha a kereskedő úgy dönt, hogy külföldi feldolgozóba viszi, megteheti. Tíz éve a hazai feldolgozóipar 2 milliárd 200 millió liter tejet használt fel, ma ennek a felét. Ugyanakkor a hazai piac is nyitott, hiszen sok a külföldről bejövő tejtermék is.

A harmadik állítás pedig az, hogy a magyar nyerstejár továbbra is uniós szinten az egyik legalacsonyabbak közé tartozik. A hazainál alacsonyabb árak csak a balti államokban, azaz a lett, a litván és az észt piacokon tapasztalhatók. Gamos András szerint ez valóban így van. Bár az már eredménynek számít a hazai gazdálkodók számára, hogy stagnál a piac, vagyis a nyerstej alapára 104 és 106 forint literenként. Ez a veszélyhelyzet alatt, márciusban, áprilisban sem csökkent.

Összefogva könnyebben boldogulnak
Az országban összesen hét tejtermelői csoport van, közülük az egyik a már említett paksi cég, a Dunamelléki Termelői Szövetkezet. A megye másik nagy szarvasmarhatelepe Tevelen van, a helyi mezőgazdasági zrt. tulajdonában. Itt négyszázhúsz tehenet gondoznak, és 3,2 millió liter tejet értékesítenek éves szinten.
A hazai tejtermelők számára biztonságot jelent, ha szövetkeznek egymással. Ugyanakkor a termelők számára az erősödő infláció, a költségek növekedése továbbra is kihívást jelent. Nem csak a megnövekedett minimálbér okoz gondot havi szinten a munkaadóknak, mivel a magasabb keresetű dolgozók bérét is ugyanúgy emelni kell, hogy meg tudják tartani őket. Egyre nehezebb a tejtermeléshez olyan lojális munkaerőt találni, aki vállalja a hétvégén és ünnepnapokon is elvégzendő nehéz munkát, például az állatgondozási és fejési feladatokat, a hajnali kelést, tette hozzá Gamos András.