Jöhet a családi gazdaságok új reformja jövő év januárjától 

– A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladatának tekinti az őstermelői és családi gazdasági rendszer modernizálását és az agrár­adózás kedvezőbbé tételét, így a kamara javaslatára kidolgozásra került egy erről szóló törvényjavaslat. Azt a célt szolgálja, hogy egy olyan, 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet teremtsen, amely elősegíti a gazdaságok fejlődését és fejlesztését, miközben csökkentjük az adminisztrációs terheket, egyúttal megtartjuk, és további kedvezményekkel egészítjük ki a már meglévő adózási lehetőségeket – mondta Vendégh Edit, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.

– Az új mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó működési formák kialakítása során az egyszerűsítés volt az elsődleges cél, ennek eredményeképpen három szervezeti forma mentén alakul a szabályozás: ezek az őstermelők, az őstermelők családi gazdaságai (ŐCSG) és a családi mezőgazdasági társaságok (CSMT). A törvény október 13-án került benyújtásra az Országgyűlés elé, mely megkezdte a javaslat tárgyalását. Az új szabályok a tervek szerint 2021. január 1-jén léphetnek hatályba.

– Úgy láttam a tervezetben, hogy az őstermelőknél maradt a kétféle adózási mód, a tételes és az átalányadózási forma. Melyik mennyire változott meg?

– Évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére nő (966 ezer forint) azon értékhatár, amelyet el nem érő éves bevétel esetén a mezőgazdasági őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania, azaz adóbevallást sem kell benyújtania. Az őstermelő bevételében a kiegészítő tevékenységből származó bevétel (bérmunka, feldolgozás) is megjelenhet a teljes őstermelői bevétel legfeljebb 25 százalékáig.

– Az őstermelők kétféle adózás közül választhatnak: a tételes költségelszámolás és az átalányadózás. A tételes költségelszámolás módja nem változna. Az átalányadózással kapcsolatosan azonban számos újdonság várható.

– Jelentős kedvezmény, hogy a kistermelői költségátalány értékhatára évi 8 millió forintról az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra emelkedik. Azaz a 10 millió forintnak megfelelő éves bevételig az őstermelők adómentesek maradhatnak. Az éves minimálbér ötszörösét meghaladó, de annak tízszeresét – megközelítőleg 20 millió forintot – el nem érő bevétel esetén a 10 millió forintot meghaladó bevétel 10 százaléka után kell személyi jövedelemadót fizetni. Vegyünk egy példát: 11 millió forintos árbevételnél a 10 millió forint feletti 1 millió forint 10 százaléka, tehát 100 ezer forint után kell fizetni 15 százalékos személyi jövedelemadót, azaz 15 ezer forintot. Évi 20 millió forintos bevétel felett viszont csak tételes költségelszámolást lehet alkalmazni. Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, így azok adómentessé válnak. Eszerint azokat sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem számítása során nem kell figyelembe venni.

– Két új fogalommal is meg kell ismerkedni, az őstermelők családi gazdaságával és a családi mezőgazdasági társasággal. Mit kell tudni ezekről?

– A magánszemélyek számára jelenleg két működési forma is rendelkezésre áll a mezőgazdasági tevékenység közös folytatására. Az egyik a közös őstermelői tevékenység, a másik pedig a családi gazdaság. Tekintettel a két működési forma közötti átfedésre, a javaslat értelmében a közösen tevékenykedő hozzátartozók számára a jövőben ezek egyesített formája, az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG) állna rendelkezésre, ami által egyszerűbb és átláthatóbb működési struktúra alakítható ki. Az új ŐCSG alapítása 16 éven felüli őstermelőtagokkal történhet azzal a kedvezménnyel, hogy a jelenlegi családi gazdaságok 16 éven aluli tagjai az ŐCSG-ben is tagok maradhatnak. Az ŐCSG tagja ugyanazon tevékenységre nem lehet egyéni vállalkozó és családi mezőgazdasági társaság tagja. Az ŐCSG-k adózása a jelenlegi családi gazdasághoz hasonlóan történne, az őstermelőknek nyújtott adózási kedvezményeket többszörözné az ŐCSG tagjainak számával úgy, hogy a kedvezményes adózás felső értékhatára nem haladhatná meg a 4 főre számított értéket, ami jelenleg közel 80 millió forint.

– Sok őstermelőt érint a kérdés: marad-e a közös őstermelői igazolvány?

– A közös őstermelői igazolvány megszűnik. Akik 2020. december 31-én hatályos közös őstermelői igazolvánnyal rendelkeznek, azok 2021. január 1-től személyükben őstermelőknek minősülnek, együttesen pedig ŐCSG-ként működnek tovább. Az ŐCSG képviselőjének azt a tagot kell tekinteni, akinek a nevére a közös őstermelői igazolványt kiállították. A kamara ez ügyben adategyeztetést végez 2021. június 30-ig az őstermelőkkel.

1969

6,888

1979

6,651

1989

6,483

1999

6,183

2009

5,783

2019

5,309

Forrás: KSH

Családi társaság

A családi mezőgazdasági társasággal (CSMT) egy új minősítő kategória jönne létre a társasági formában működő gazdaságok számára. A minősítést azok a gazdasági társaságok, szövetkezetek, erdőbirtokossági társulások kaphatják meg, amelynek tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak, valamint kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytatnak. A minősítést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara végzi majd. A javaslat rögzíti, hogy aki a földforgalmi törvény szerinti mezőgazdasági, erdőgazdasági, illetve kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági társaságnak tagja, ne folytathasson párhuzamosan őstermelői tevékenységet is.

A CSMT a számviteli kötelezettségeinek a jelenlegi szabályok szerint tesz majd eleget, azzal, hogy a tervezet alapján adófizetés-kötelezettség nélkül kivehető lesz a támogatás, a saját földért kapott bérleti díj, és a társaság által legalább 15 évig használt föld vételára vagy tőketörlesztése. Az ilyen módon mentesített jövedelem ugyanazon gazdaság esetén adóévenként nem haladhatja meg az 50 millió forintot.