Drága a liszt, de nem kizárt az áremelés

A kereslet megugrott, a járvány lassulása hajtja a gabona árát, a liszt pedig több mint nyolc százalékkal lett drágább, mint egy éve. A megyei pékek azt mondták, kellene árat emelniük, de egyelőre még kivárnak.

Már rég nem tartjuk számon, hogy mennyibe kerül egy kiló kenyér, mert egyrészt gyorsan változik az ára, másrészt annyiféle van belőle, hogy nehéz lenne mind fejben tartani. Az biztos, a vásárló néha rácsodálkozik, hogy a pulton lévő kenyérért még pár hete kevesebbet fizetett, mint most.

Az áremelés azonban nem olyan egyszerű, mondta a tengelici székhelyű Frissten Pékség tulajdonosa, Kászpári Károly, aki egyben Tolna és Baranya megye pékszövetségének az elnöke is.

– Mi magunk is kapkodjuk a fejünket, hogy a beszállítóink újból árat emeltek – és nem csak a lisztét. Én úgy érzem, ránk könnyebben hárítják át az áremelést, mint ahogy mi azt megtehetnénk – mondta az elismert szakember. – Beszélünk arról, hogy emelni kellene, de a legtöbbször ez elmarad, hiszen a piacon nagy a verseny és emellett átalakultak a vásárlási szokások is a járvány idejétől. Kevesebb kenyér, péksütemény fogyott, hiszen bezártak az irodák, szállodák, éttermek, középiskolák és még sorolhatnám. Most is azt mondom, nagyon kellene módosítani az árakat, hiszen mindent drágábban kapunk meg mi is, de még mindig várunk – tette hozzá.

A tapasztalat az, hogy valóban takarékosabban bánnak a háztartások a kenyérrel. A pandémiával összefüggő korlátozások is visszavetették a fogyasztást, ami miatt a malmok az idén a tavalyinál 15-20 százalékkal kevesebb búzát őröltek, erősítették meg más pékségek vezetői is. A járvány hónapjaiban az emberek megtanulták, hogy spórolni kell. Sokan elkezdtek otthon kenyeret sütni, ekkor pedig különösen igaz, hogy nem megy a szemétbe kenyér. Emellett – szintén a koronavírus-járvány következményeként – hiányoztak a turisták, velük együtt pedig a szállodák, vendéglátóhelyek is, illetve az iskolabezárások miatt a menzák forgalma is apadt, számolt be a kereslet visszaeséséről az agrarszektor.hu.

A lisztáremelés kérdése valószínűleg az aratás után kerül elő ismét, mivel még soha nem voltak olyan magasak az induló búzaárak, mint az idei új termésé, amelyre tonnánként 60–62 ezer forint körül mozognak a jegyzések.

Több megyei kisebb pékség vezetője elmondta, hiába húzzák, halasztják az áremeléseket, a vásárlók mégis a szemükre vetik, hogy a hipermarketekben olcsóbb a kenyér. A Magyar Pékszövetség adatai szerint is egyre jobban koncentrálják a piacot a nagy áruházláncok sütödéi, amelyek egyre több terméket állítanak elő. Emellett a mintegy hatszáz albán sütőipari cég súlya is növekszik a piacon.

A szomszédban drágább a kenyér

A környező országokban jóval drágább a kenyér és a pék­áru mint nálunk. Itthon nincs elég pék és betanított munkás. Bécsben például a minimális havi munkabér is 1500 euró, ezért ahhoz, hogy itthon tudják tartani az embereket, évente 15–20 százalékkal is emelni kell a fizetéseket.

Tudni kell azonban, hogy az osztrák kenyér akár tízszer drágább is lehet, mint a magyar. Az viszont nem járja, hogy a bérek az osztrák szintet, de az árak a magyar szintet képviseljék. Sokan azt is meggondolják, érdemes-e ennyi pénzért éjszakánként, hétvégén, ünnepnapokon komoly fizikai munkát végezni.

A Magyar Pékszövetség adatai szerint közel ezeregyszáz magyar sütőipari vállalkozás működik az országban, amelyek összesen huszonháromezer embert foglalkoztatnak. A vállalkozások száma azonban évről évre folyamatosan csökken.

Borítóképünk: A vásárló néha rácsodálkozik, hogy pár hete még kevesebbet fizetett a kenyérért (illusztráció)