Több sertéshús jön be, kevés megy ki

A Központi Statisztikai Hivatal friss adatközlése alapján 2000 decemberében még több mint 4,83 millió egyedből állt a hazai állomány, ez 2019-re 2,63 millióra csökkent. 2020-ban azonban ismét gyarapodni kezdett, a támogatásoknak köszönhetően. Az elmúlt öt évben a sertések külkereskedelme is nagyot változott, az élő sertés behozatala drasztikusan megnőtt, míg a kivitel esetében jóval szerényebb volt az emelkedés. Aggasztó mértékű visszaesés történt a magyar sertésállományban az elmúlt húsz évben. Az ágazat egyébként is válságos helyzetben van, nemcsak hazánkban, de egész Európában. Mint ismeretes, a sertéspiaci válság hátterében a megszűnt kínai piac okozta túltermelés áll, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.

A 2015-től 2020-ig tartó időszakban összességében 7,7 százalékkal emelkedett az élő sertés kivitele az országból, 33 477 tonnáról 36 058 tonnára. A leggyengébb év a kivitel szempontjából a 2017-es volt, amikor Magyarország mindössze 27 958 tonna élő sertést exportált külföldre. Ebben az évben az import és az export közti különbség több mint 48 ezer tonnát tett ki.

Hasonló trendek figyelhetőek meg a sertéshús külkereskedelmében, amelyről kiderült, hogy a behozatal 2005 és 2019 között több mint kétszeresére nőtt, míg a kivitel az utóbbi tíz évben nagyjából egy szinten mozgott.

– Sajnos most a túlélés a lényeg és nem a profit szerzése. Állandó hullámvölgyben vagyunk, csak a jobb időszak 1,5 évig, míg a rosszabb időszak 4-5 évig tart – mondta dr. Reibling József, a faddi székhelyű Dunahyb Kft. állatorvosa, ügyvezető igazgatója. Jelenleg négyszázhúsz forintot fizetnek kilójáért. Utoljára két éve volt ilyen alacsony az ár. A sertéstartóknak nagy választásuk nincs, vagy elfogadják ezt, vagy megtartják a disznót. Ez utóbbi nagy gondot jelentene, hiszen a telepeken nincs elég férőhely, és a túlsúlyos állatokért még kevesebbet fizetnének.

Jelenleg sertésből kínálati piac van, mondta Lengyel Lóránd. Családjuknak Németkéren van telepe. Úgy tudja, a német állattartók miatt alakult így, a távol-keleti piacra nem tudnak szállítani, így az uniót árasztották el az élő sertéseikkel.

A malac ára egy év alatt a harmadára csökkent, a tavalyi 65–70 euró helyett ma alig adnak 18–20 eurót egy 25 kilós malacért a piacon. Ez azt jelenti, hogy ha egy koca leellik, és a malacokat felneveli a gazda, akkor azokat csak veszteséggel tudja eladni. Nem csoda tehát, ha sokan elgondolkodnak azon, vajon megéri-e tovább folytatni ezt a tevékenységet, mondta Lengyel Lóránd.

A hazai húsüzletek egy részében külföldről behozott termékek sora található. A kereskedők azt mondták, ennek egyik oka, hogy a fagyasztott importárut olcsóbban kapják, mint a hazai frisset. A vásárló sokszor nem is tudja, hogy az általa vett comb, karaj vagy belsőség honnan származik. Vannak üzletek, ahol feltüntetik a hazai termék jelzőt, van, ahol nem.

A sertések számának alakulása Tolna megyében

2001-ben

289

ezer

db

2002-ben

305

ezer

db

2005-ben

198

ezer

db

2010-ben

142

ezer

db

2015-ben

171

ezer

db

2017-ben

143

ezer

db

2019-ben

155

ezer

db

2020-ban

197

ezer

db

Segíthet a kamatmentes hitel

Ha egy ország felszámolja a kocaállományát, akkor megszűnik a tenyésztés és a sertéshús-önellátás is, mondják a szakemberek. Ez hosszú távon élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent. Az európai túltermelés mellett szintén nagy gondot okoz a takarmány- és energiaárak drasztikus emelkedése. Ezért fontos eszköz, amivel a sertéstelepek megmaradását biztosítani lehet, a kamatmentes forgóeszközhitel. A kedvezményesen igénybe vehető forrásból a gazdák finanszírozni tudnák a telepeik takarmány- és energiaszükségletét. Ez a lépés a kocatartók mellett a hízótelepeknek is nagy segítséget jelentene, hiszen a válság őket sem kerülte el. Az élő sertés kilónkénti ára jelenleg 380–400 forint körül alakul, míg egy évvel korábban kilónként 450 és 480 forintot fizettek a vágósertésért. Ráadásul tavaly a takarmány is negyven százalékkal kevesebbe került, mint most.