Szereti a szakcsi földet, már szedhető a cukorrépa

– Negyvenévesen szerzett agrárdiplomát. Van valami jelentősége a végzettségnek? Többet tud, mintha csak gyakorlati tapasztalatai lennének a növénytermesztésben?
– Érdemes megszerezni az elméleti ismereteket is – mondja Marosi Zoltán. – Jobban átlátjuk a dolgokat, a növény fejlődését, az alkalmazandó technológia lényegét, az ok-okozati összefüggéseket.

– Mikortól foglalkozik cukorrépával? Hagyománya van errefelé a kaposvári gyár közelsége miatt?
– Igen, már a téeszes időkben is folyt répatermelés. Mi 1999-től működtetjük a családi gazdaságunkat. Itt Szakcson, rajtunk kívül egy-két gazda termeszti még ezt a növényt. Jó neki ez a föld, jól érzi magát benne.

– Mit igényel a cukorrépa?
– Tápanyagban gazdag termőterületet, gondos talajelőkészítést, istállótrágyát, műtrágyát, korai vetést, gyomirtást, kapálást.

– A betakarítást már kezdik?
– El lehet már kezdeni, de a gyárhoz igazodunk. Meghatározzák, hogy mikor indul a kampány, van egy ütemterv, s megy a gép gazdától, gazdáig. Műút mellé kihordjuk, s onnan szállítják el kamionokkal. Távolabbi helyekről vasúton is érkezik.

– Az Alföldről is?
– Persze. Még észak-magyarországi termelők is vannak. Attól, hogy megszűntek a cukorgyárak Magyarországon, a gazdálkodók egy része folytatta a répázást, mert jövedelmező. Magas, termeléshez kötött támogatás jár hozzá. A cukorral viszont az a helyzet, hogy ez az egy gyár, ami megmaradt Kaposváron, a hazai igények egyharmadát képes csak kielégíteni. A többit importálni kell.

– Magánál mikor lesz a répaszedés?
– November elejére vagyok beütemezve.

– Mennyire fagytűrő ez a növény?
– Nagyon. De november végére azért mindenütt kiszedjük, kidepózzuk az út mellé. Ott akár egy hónapig el lehet még, mert a beszállítás a gyárba fokozatosan történik. Persze húszcentis hó alól kibányászni már elég macerás.

– Mekkora területet művel?
– Nagyjából 250 hektárt, amiből 40-50 hektár a répa. Ennél a növénynél illik betartani a négyéves vetésforgót, ami esetleg háromra leszűkíthető. Ha figyelünk rá, meghálálja.

Marosi Zoltán 1969-ben született Kaposváron. A szántóföldi növénytermesztés mindig érdekelte, de csak felnőtt fejjel, negyvenévesen, 2009-ben szerzett diplomát a kaposvári mezőgazdasági egyetemen. Meggyőződése szerint az elméleti tudás is fontos a korszerű növénytermesztéshez. Fiatalon a helyi téeszben dolgozott. Családi gazdálkodást 1999-től folytat. Amikor kezdte, csak a saját földjeit művelte, később bérelt területeken is dolgozott. Ma nagyjából 250 hektáron gazdálkodik. Egyebek mellett cukorrépát is termel. Szakcson él, házas, két gyermeke van.