Bruttó átlagkereset

2023.07.25. 11:30

Több tényező húzza felfelé az átlagbért

A foglalkoztatottság csökkenése több vármegyét érintett, a legnagyobb mértékben Tolna vármegyét, szerepel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerőpiaci folyamatait ismertető júliusi beszámolóban. Az adatok az idei első negyedévre vonatkoznak.

Brunner Mónika

Illusztráció: Shutterstock

A tizenöt és hatvannégy év közöttiek foglalkoztatási rátája 2023 első negyedévében Tolna vármegyében 70,3 százalékos volt. A tizenöt és hetvennégy év közöttieké pedig 3,8 százalék. Hazánkban nőtt a bruttó átlagkereset, amely nálunk 478 ezer forint havonta. Ez kevesebb, mint az országos átlag, amely 545 743 forint.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ismertette, hogy az átlagkereset növekedését a vállalkozói szektor béremelkedése húzta. Az első negyedévi átlagkeresetek és a munkajövedelem nagyságára ható tényezők között jogszabályi változások, ágazati bérintézkedések, piaci hatások állnak. 

A minimálbér és a garantált bérminimum tizenhat, illetve tizennégy százalékkal emelkedett. Száztizenhatezer forintra nőtt a közfoglalkoztatotti bér, és a kapcsolódó közfoglalkoztatási bérösszegek is emelkedtek. A huszonöt év alatti magánszemélyek személyijövedelemadó-kedvezménye nőtt. A huszonöt év alatti fiatalok adókedvezményét kiterjesztették a gyermeket vállaló huszonöt és harminc év kor közötti fiatal nőkre. 

Az orvosok béremelésének harmadik üteme (tizenegy százalék), a szakképzésben oktatók bérének tíz százalékos emelkedése, a pedagógusok szakma bérpótlékának harminckét százalékkal növekedése, valamint a személyi jellegű kifizetésekre is ható költségvetési szigorítások is hatottak az átlagkeresetekre és a munkajövedelem nagyságára. 

Szintén hatott a számos területen erős pótlólagos munkaerő-kereslet és az erősen növekvő infláció bérfelhajtó hatása, valamint a nagy állami cégeknél történt béremelések és a létszám növekedése, a közfoglalkoztatottak számának jelentős csökkenése. 

Országosan átlagosan kétszázkilencvenkilenc ezer fő munkaerőtartalékot számoltak össze 2023 első negyedévében. A potenciális munkaerő-tartalékba tartozók két ötöde az Észak-Alföld és az Észak-Magyarország régióban él, egyharmaduk legfeljebb alapfokú végzettségű, és további egyharmaduk érettségi nélküli szakmai végzettséggel rendelkezik. Azok nagy része, akiknek már volt munkatapasztalata, fizikai munkát végzett jellemzően a feldolgozó- és az építőiparban vagy közfoglalkoztatottként. 

A tavalyi évhez hasonlóan Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében nőtt a legnagyobb mértékben a tizenöt és hatvannégy évesek foglalkoztatási rátája, több, mint négy százalékponttal. Két százalékpont körüli volt a bővülés a kedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzetű Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar vármegyében is. 

A foglalkoztatottság csökkenése több vármegyét érintett, Vas megye mellett Tolna vármegyét a legnagyobb mértékben. 

A foglalkoztatottság szintje, Budapestet is megelőzve, Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legmagasabb, 79,9 százalék, a legalacsonyabb pedig Somogy vármegyében, hatvannyolc százalék. 

fotó: Shutterstock 

képalá: Az állásinterjúkon komoly elvárásoknak kell megfelelni 

állásinterjú-shutterstock_79903759.jpg

(A fotót a szerkesztőség e-mail címére küldtem) 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!