Így működik a vagyonmegosztás nem bejegyzett élettársak között

Utánajártunk minden fontos tudnivalónak, ami a nem bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonmegosztás körül felmerülő kérdésekre ad választ. Elöljáróban jó, ha tudjuk: nem árt nagyon odafigyelni és mindkét fél számára az a legjobb, ha nem spórolunk a vagyonjogi szerződésen.

Nem egyszerű a vagyonmegosztás

A vagyonmegosztás sosem egyszerű és hálás téma, még olyan jogilag jól szabályozott kapcsolatban sem, mint a házasság. Alább láthatjuk majd, hogy egy nem bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonmegosztás esetén eleve azzal kezdődik, hogy tisztázni kell: a felek élettársi kapcsolatban éltek egymással? Majd ezt követi a közös vagyon meghatározása és megosztása. Mindenki számára legtisztább és legbiztonságosabb helyzetet azzal tudjuk megteremteni, ha vagyonjogi szerződést írunk.

Mit jelent a nem bejegyzett élettársi kapcsolat?

A Polgári Törvénykönyv alapján: “Az élettársi kapcsolat fogalma feltételezi a felek közös lakásban való együttélését, a közös háztartás fenntartását, a felek közötti érzelmi és gazdasági közösség fennállását, valamint azt is, hogy harmadik személyekkel szemben az összetartozásukat minden vonatkozásban vállalják“ 

Az élettársi kapcsolatot igazolja még, ha az élettársak a vagyonukat közös célokra használták fel. Továbbá közösen finanszírozták az együttélés költségeit. Annyiban viszont bonyolódik a helyzet, hogy a gazdasági közösség csak akkor állapítható meg, amennyiben az élettársak nem csak egy-egy vagyontárgy megszerzésében, vagy a hétköznapi kiadások finanszírozásában működnek együtt. A lényeg, hogy „célkitűzéseik közösek és tudattartalmuk is a közös tulajdon elérésére irányul”.

Magyarul attól még, hogy csak az egyik fél fizet mindent, a másik fél pedig csak magára költ és semmit nem ad a közösbe, még nem jelenti azt, hogy nem áll fenn az élettársi közösség. Vagy ilyen helyzet lehet még, hogy az egyik fél dolgozik, a másik pedig a háztartást vezeti. A költségek egyoldalú viselése nem jelenti azt, hogy akkor ez nem is volt élettársi kapcsolat.

Nincs vagyonközösség az élettársak között

Először is ahhoz, hogy egyáltalán a nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élők között vagyonmegosztásról lehessen beszélni és az arra vonatkozó szabályokat alkalmazni, azt kell tisztázni, hogy az élettársak egyetértenek-e abban, hogy a közös gazdasági tevékenység eredményeként szerzett vagyon közös legyen.

„Az élettársak vagyonmegosztására vonatkozó jogszabály ugyanis nem létesít vagyonközösséget az élettársak között, kizárólag az élettársak közös gazdálkodásának eredményeként fennálló tulajdonszerzésről szól”- olvashatjuk az rsm.hu-n. Ez azért fontos, mert ha bizonyított, hogy az élettársaknak egyébként soha nem volt céljuk a közös gazdálkodás és közös vagyon létrehozása sem, akkor nincs szó megosztandó közös vagyonról sem.

Milyen a vagyonmegosztás közös vagyon esetén?

Az élettársi kapcsolat megszűnésekor a vagyonmegosztás esetén háromféle vagyon különíthető el. Az egyik, illetve másik élettárs kizárólagos vagyona és a közös tulajdonban lévő vagyon.

Ha meg lehet állapítani, hogy a közös gazdálkodásból közös vagyon született, akkor az, hogy ki milyen arányban tulajdonosa, az alábbiak szerint állapítható meg:

„Az élettársak szerzéshez való közreműködési arányát az élettársi kapcsolat teljes tartalmára egységesen kell megállapítani, az életközösség teljes tartama alatt befolyt összes jövedelmük összevetésével, figyelmen kívül hagyva, hogy az együttélés egyes szakaszaiban a közreműködésük és jövedelmük aránya eltérő volt, valamint mikor szerezték a tulajdonjogilag vitatott vagyontárgyat. “

Ha viszont a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni azzal, hogy a háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.

Mi számít különvagyonnak?

Az számít különvagyonnak, amit a felek már az élettársi kapcsolat létesítését megelőzően birtokoltak. Illetve ide tartozik az az örökölt vagy ajándékba kapott vagyon is, amit már az életközösség fennállása alatt szerzett valamelyik fél. Ezek bizonyítása könnyebb és egyértelműbb, mint a közös vagyon meghatározása, hiszen egy öröklést vagy ajándékozást egyszerű hivatalos iratokkal bizonyítani.

A legegyszerűbb megoldás a vagyonjogi szerződés

A nem bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonmegosztás esetében felmerülő kérdéseket úgy rendezhetjük a legegyszerűbben, ha eleve vagyonjogi szerződést kötünk. Ezzel nemcsak a későbbi jogvitákat lehet elkerülni, de a vagyonmegosztást is jelentősen megkönnyíti.

A vagyonjogi szerződés lényege, hogy a felek szabadon rendelkezhetnek a jövedelmük felhasználásáról, illetve hogy melyek azok a vagyonelemek, amik saját és amik közös tulajdonban vannak. Viszont fontos, hogy a vagyonjogi szerződés csak akkor érvényes, ha közokiratba közjegyző vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Az tehát önmagában nem elég semmire, ha élettársunkkal együtt írunk egy papírt – akkor sem, ha tanúk által aláírt.

Mi a teendő, ha nem tudunk megállapodni?

Nyilván a legegyszerűbb eset, ha a felek meg tudnak állapodni a közös vagyon és annak megosztását illetően. Ha nem sikerül közös megállapodásra jutni, úgy bíróságon lehet kérni az élettársi közös vagyon megosztását. Ez peres eljárásban történik és első lépésként keresetlevelet kell a bírósághoz benyújtani.

A bíróság először azt vizsgálja, hogy egyáltalán volt-e a felek között élettársi kapcsolat, majd elkezdi kivizsgálni a tulajdonviszonyokat, a vagyoni helyzetet és a közös gazdálkodást. Gyakori, hogy a bíróság igazságügyi szakértő segítségét is kéri.