Bajban vannak a növénytermesztő gazdák az alacsony árak miatt

Bezuhantak a felvásárlási árak, egy tonna jó minőségű étkezési búzáért még a 60 ezer forintot sem adják meg a malmok, mondta Krieser János, aki a Paks környéki Pusztabír Kft. vezetője, egyben a megyei gabonaválasztmány tagja is. Nekik még a múlt hónapban úgynevezett kényszer-értékesítésük volt, mert a hitelt törleszteni kellett, akkor még 70 ezer forintért lehetett eladni a búzát. Igaz egy évvel korábban pedig 150 ezerért. Nagyon nagy bajban vannak a gazdák, mert a jelenlegi 60 ezer forintos búzával számolva, hektáronként 150 ezer forint a veszteségük.

Készülni kellene az őszi vetésekre, először is a repcére, amit már napokon belül el lehetne kezdeni, ha legalább 20 milliméternyi csapadék hullana. De nem csak az eső hiánya a gond, ennél fojtogatóbb, hogy idén nem jut a vetések alá műtrágyára, sőt, sokan a vetőmagot is hitelből vásárolják.

– A baj az, hogy a mi gazdaságunk, ami mindig nagyon stabil lábakon állt, most elveszítette a forgótőkéjét – mondta Krieser János. – Ennek ismertek az okai, piacivesztés, az ukrán gabona beáramlása, a megnövekedett kiadási költségek. Most a túlélés a legfontosabb. Pénzintézethez nem szabad fordulni a magas kamatok miatt, maradtak a vetőmagterjesztők, akiktől előleget lehet kérni, ha jó a kapcsolat velük. Sajnos most az látszik, hiába lesz jó-közepes termés napraforgóból, kukoricából, ha a felvásárlási árat önköltség alá nyomják a kereskedők. Nekünk a tavaszi vetéshez ezer tonna nitrogén műtrágyára lenne szükségük, amit nem tudunk finanszírozni. Örülünk ha a tavalyi 450 millió forintos műtrágya árát ki tudjuk majd fizetni.

Az őszi munkák finanszírozása, elvben, több forrásból is történhetne. Kézenfekvően adódna az előző évi árbevétel, itt azonban máris komoly gondok vannak a hazai agráriumban. Részben a tavaly őszi munkák sokba kerültek, hiszen magas inputárak voltak, ez elvitte a képződött nyereség jelentős részét. Ez amúgy sem volt magas sok szereplőnél, hiszen hiába voltak tavaly még magasak a terményárak, az aszály miatt az értékesíthető termék volt kevés. mondta Varga András, a megyei gabonaválasztmány és a Gabonaszövetség tagja.

Rosszul jártak azok is, akik az előző évről áthozott terménnyel próbáltak nyerni, és beraktározták a kukoricát október-november táján. Ha ezt megpróbálták márciusban eladni, akkorra máris 30-40 százalékkal olcsóbban tehették ezt meg, amely az amúgy is sok problémával küzdő tavalyi év minden eredménytartalmát eltüntette. Maradnak a piaci hitelek, amelyek továbbra is nagyon drágák annak ellenére, hogy az utóbbi időben csökkent a bankközi kamatszint, a Bubor. Ma azonban még mindig 16-17 százalékos kamatráta mellett lehetne bevonni piaci alapon forgóeszköz-hitelt.

Ez természetesen nem vonzó, hiszen éven belül nem reális ekkora kiadásnak a kigazdálkodása. Főleg úgy nem, hogy a terményárak nagyon alacsony szinteken vannak, mondta Varga András. Egy hektár búza ráfordítási költsége a mostani aratással záródó szezonban nagyjából 450-480 ezer forint körül alakult. Ez a mostani árakkal számolva azt jelenti, hogy senki sem nyereséges, aki nem termelt hektáronként legalább 7,5-8 tonnát – hacsak nem tudja betárolni a búzát magasabb árakra várva, amely érthető, de továbbra is bizonytalan stratégia.