A biotermék nem egyenlő a kukacos almával, zöldségekkel

A hazai ökológiai területek mérete átlépte a 300 ezer hektárt, ezzel öt év alatt megduplázódott a magyarországi bioterületek mérete, de még így is kevés az uniós elváráshoz képest. Tolna vármegyében is hasonló a helyzet, Tamási, Nagydorog és Kajdacs környékén van hagyománya a biogazdálkodásnak. Itt a szántóföldi növények mellett gyümölcsösben, kertészeti kultúrákban is gazdálkodnak ezzel a módszerrel.

Czeller Gábor családjával Tamásiban él, 1992 óta ellenőrzött biogazdaságban dolgoznak, és ő a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke, illetve a Dél-dunántúli Biokultúra Egyesület elnöke is. A szántóikon gabona, kukorica, napraforgó, borsó terem, a kertészetükben többféle zöldség és gyógynövény, a gyümölcsösben pedig kajszi és szilva.

Czeller Gábor megerősítette, Tolna vármegyében is megduplázódott a biogazdálkodásra bevont területek nagysága. Ebben szerepet játszik a már említett jelentős támogatási rendszer, a megnövekedett vásárlói kereslet, a fogyasztók tudatossága is. 

Hazánkban nemcsak a termőterület nőtt meg, de egyre többen vannak, akik keresik és vásárolják a biotermékeket. Míg pár éve alig volt mérhető a számuk, mára közel nyolc százalékra nőtt az arányuk. Ugyanakkor még mindig sok a félreértés vagy inkább tudatlanság a biotermékek körül. A bio ugyanis nem azt jelenti, hogy a termény hibás vagy kukacos. Ma már ezen a területen is elvárás a szép küllem. A talajnak „ki kell tisztulnia”, a gyümölcsöt pedig három év után lehet csak bioként árusítani, ha minden feltételt betartott a termelő, és ezt igazolni is tudja.

Takácsné Kovács Anikó bátaszéki gazdálkodó évek óta foglalkozik ökogazdálkodással, még egy közösséget – a Bátaszéki Permakultúra Klub a nevük – is létrehoztak, melynek tagjai rendszeresen találkoznak, támogatják egymást. Takácsné Kovács Anikó elmondta, a lakosság részéről nőtt a kereslet a biotermékek iránt, a vírusok, betegségek ezt felgyorsították. A szemléletváltozás, a tudatformálás lenne a legfontosabb feladat, tette hozzá. Sajnos a hazai üzletekben csak kevés helyen lehet venni biozöldséget, -gyümölcsöt. Egy-egy multi bevásárlóüzletben időnként van biobanán, és -citrom. Takácsné Kovács Anikó elmondta, a környezetében sokan foglalkoznak biogazdálkodással, az itt megtermelt áru olcsóbb, mint a patikában megvett vitaminok, és egészségesebb is. És a termelésük közben még egy jót mozoghat is az ember, megspórolhatja ezzel a konditerembe járást.

Jelenleg az országban a szántóföldi biogazdálkodás 35 ezer hektáron folyik, de emellett szőlővel, zöldséggel, legelőkkel is foglalkoznak hasonló módon. Az ökológiai gazdálkodást az Európai Unió és a magyar kormány is támogatja, és a célok mellé megfelelő forrásokat, magas szakmai színvonalú programokat is rendelnek. 

Bioként indult, de jöttek a gyomok 

A növénytermesztés alapvetően évezredeken keresztül biogazdálkodásként zajlott. Ez akkor változott meg, amikor jött az ipari forradalom, és mindent nagy tételben kezdtek termelni. A gyomnövények, illetve különféle kártevők irtása ekkor már igen nehéz, embert próbáló feladatnak bizonyult, így alternatív megoldásként kezdték alkalmazni a vegyszereket. A kemikáliák azonban nem tűntek el nyomtalanul a zöldségekből, gyümölcsökből, így a fogyasztás során bekerültek az emberek szervezetébe. Ennek következményeként számos betegség ütötte fel a fejét, melyeket a vegyszerhasználatra vezettek vissza, ezért a 20. század elejétől már több gazdaságban megpróbálták kiküszöbölni ezt, és arra törekedtek, hogy minél kevesebb vegyi anyagot használjanak fel.