Idén tizenhárom éves a pálinkaforradalom

Eljött a pálinkafőzés ideje, a szeszfőzdék vezetői arról panaszkodnak, hogy jelentősen visszaesett a bérfőzetés. Ennek egyik oka, hogy gyümölcsből sem volt bőség az idén, és egyre többen főznek otthon maguknak pálinkát.

Az elmúlt tizenhárom évben sokan éltek az otthonfőzés lehetőségével. A törvény bevezetése után pár évig adó- és bejelentésmentes volt ez a fajta jövedéki termék előállítás, majd uniós nyomásra éves átalányt vezettek be. Valamiért ez sem váltotta be a reményeket, ekkor literenként 700 forintot kellett fizetniük az otthonfőzőknek, önbevallás alapján. Újabb változás történt ezen a területen 2016-ban, amikortól Párlatadó-jegyet, illetve előállítási bejelentést kell tenniük a magánfőzőknek a tevékenység megkezdése előtt.

Az első évben, 2016-ban 106 ezer jegyet váltottak az érintettek, ami 75 millió forintos bevételt hozott az államkasszába. 2017-ben emelkedtek a számok, 120 ezer párlatadójegy nyomán nagyjából 85 millió forint érkezhetett a közkasszához. A legtöbb szelvényt Pest, Békés, Fejér és Tolna vármegyékben vették meg a főzni vágyók, a legkevesebb pedig Nógrádban, Vasban és Budapesten fogyott.

Három éve pedig adómentes lett a pálinkafőzés. Krizl Edit, okleveles pálinkamester, a Pálinka Nemzeti Tanács Oktatási Bizottságának vezetője akkor elmondta, az adómentesség kettős hatással lehet a kereskedelmi főzdékre. Egyrészt nagyon örülnek neki. Ma már a kereskedelmi főzdék közel kilencvenkilenc százaléka bérfőzési tevékenységet is folytat. Visszatér a néhány évvel ezelőtt megszűnt rendszer, így visszakapják azokat a bérfőzetőket, akik eddig magánfőző ismerősükkel készíttették el a saját fogyasztásra szánt párlatukat az árkülönbség miatt. A főzdéknek így újra tervezhető, kiszámítható bevételük lesz.

Másrészről tovább nő az árkülönbözet a palackos, zárjegyes, adózott termékek és a bérfőzdében elkészült párlatok között. Ez így is lett.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint tavaly újként 981 desztillálóberendezést jelentettek be, idén január és augusztus 31-e között 417-et. A múlt évben összesen 3817 nyomtatványt nyújtottak be. A hivatal 199 ezer liter magánfőzött párlat előállításáról adott ki származási igazolást. Idén augusztus végéig pedig 127 ezerről.

Így főzhetünk otthon pálinkát

Ha magánfőzésre szolgáló berendezés kerül a tulajdonunkba, azt 15 napon belül be kell jelentenünk a lakóhely szerinti önkormányzatnál. A desztillálóberendezéshez jövedéki típusú engedélyre nincs szükség, azonban meg kell őrizni a berendezés számláját. Az otthonfőzött pálinkát – ami évente legfeljebb 86 liter lehet – kizárólag a családtagok vagy azok vendégei fogyaszthatják. A párlat tervezett előállítása előtt – a szándékot – be kell jelenteni a NAV-hoz. Itt nevet, adóazonosítót, lakcímet, a főzni kívánt mennyiséget kell feltűntetni, illetve nyilatkozni kell, hogy a magánfőzés megfelel a jogszabályi feltételeknek. A bejelentést papíron, vagy elektronikus úton lehet megtenni.

Kapar, csíp, büdös néha a saját 

Az otthonfőzött pálinka minősége nem mindig sikerül jól. Technokolos, higítós, kapar, csíp és büdös is lehet a rossz pálinka. Készítése során elég sok helyen lehet hibát elkövetni, ami aztán a végtermék élvezetében bosszulja meg magát. Sokan a büdös pálinkára vannak szocializálva, mindent meg lehet szokni, de a jó pálinka bizony nem pálpusztai, nem lehetne büdös, mert akkor hibás. A nem megfelelően érett gyümölcs zöldes jegyeket adhat a pálinkának, penészgombás ízt okoz. A már leszüretelt gyümölcs késői feldolgozása (már folyik a gyümölcs leve, penészes lett, oxidálódott), az idegen anyagok bekerülése keserűmandulás ízt idéz elő. A nem megfelelő erjedési hőmérséklet is gondot okozhat. Ha túl meleg van, robbanásszerűen erjed a cefre, sok illatot, ízt elvisz a széndioxid, ha meg hideg van, akkor nem erjed a cefre, az élesztők elhalnak. Ezek lesznek a bepunnyadt, fáradt pálinkák.