Már végleg felszámolnák az osztatlan közös földeket

Tolna vármegyében több ezer embert és húszezer hektárnyi földterületet érint az osztatlan föld, míg országosan három és fél millió tulajdonost és nagyjából 2,5 millió hektárt. A földrészleteken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolását célzó törvényi szabályozás ugyan 2021 elején hatályba lépett, de a probléma megoldásáról továbbra sem beszélhetünk.

Mauthner Ilona

Illusztráció.

Forrás: Shutterstock

A földrészleteken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolását célzó törvényi szabályozás ugyan 2021 elején hatályba lépett, de a probléma megoldásáról továbbra sem beszélhetünk. Az agrárkormányzat csak idén három alkalommal finomította a vonatkozó szabályozást, amely annyira összetett, hogy a NAK egy közel 50 oldalas tájékoztatót tett közzé ezzel kapcsolatban.

Annak ellenére, hogy a földkiadás, kárpótlás vagy öröklés útján keletkező osztatlan közös tulajdon felszámolása harminc éve anyagi és hivatali erőforrásokat emészt fel, továbbra is milliós nagyságrendben lehet beszélni róla a Nemzeti Agrárkamara idei, közel 50 oldalas tájékoztatója alapján. 1 millió 60 ezer földrészlet van osztatlan közös tulajdonban, közel 2,5 millió hektár méretben, összesen 3,5 millió tulajdonost érintve. Tolna vármegyében több ezer embert és húszezer hektárnyi földterületet érint ez.

Alapesetben egy ingatlanon egy időben nemcsak egy személy, hanem több is tulajdonjogot szerezhet, aminek nyomán megkülönböztetünk kizárólagos, osztott és közös tulajdoni formákat. A legegyszerűbb eset a kizárólagos tulajdon, amikor a dolognak mindössze egyetlen személy a tulajdonosa. Osztott tulajdonról akkor beszélhetünk, ha a föld (telek) és az épület tulajdonjoga válik el egymástól. Közös tulajdon esetén a tulajdonjog egy időben ugyanazon a dolgon, meghatározott eszmei hányadrészek szerint több személyt illet meg.

Bár a tulajdonostárs saját tulajdoni hányadával szabadon rendelkezhet, de ha saját tulajdoni hányadát el akarja adni, vagy bérbe kívánja adni, akkor a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat egy kívülállóval szemben elővásárlási, illetőleg előbérleti jog illeti meg. Ha az egész ingatlan feletti tulajdonjog átruházásáról, biztosítékul adásáról vagy a hasznok szedésének átengedéséről van szó, ehhez a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges.

Így keletkezett az osztatlan földtulajdon

A részaránytulajdon kialakulása az erőszakos termelőszövetkezet-szervezésre vezethető vissza. 1953 közepéig a tagosításokkal 4 millió katasztrális hold cserélt gazdát: a földrészlet a tagosítással a szövetkezet közös használatába került, a magánszemély azzal nem rendelkezhetett szabadon. 1990-ben a termőföldterületek, ingatlanok tulajdoni szerkezete az alábbiak szerint alakult: magántulajdonban mindössze 7 százalék, állami tulajdonban 33 százalék, míg szövetkezeti tulajdonban és használatban 60 százalék volt.

A privatizáció, a kárpótlási termőföldárverések, a részarány-földtulajdon rendezése során egy elaprózott, a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvezőtlen birtokstruktúra alakult ki. Sokszor közös megállapodás híján a földek használata megoldatlan, a támogatásigénylést hibásan nyújtották be, a bírósági ügyek elhúzódtak, a parlagfűvel fertőzött területek után a bírságok behajtása is körülményes. Ráadásul az örökösödéssel tovább nőtt a tulajdonosok száma. A kormány még 2015-től, az állami költségvetés terhére 7 ütemű osztatlan közös megszüntetési programot hirdetett.

Idén újból szabályozták

Idén szeptember elsejétől olyan földrészleteknél, amelynél az osztatlan közös tulajdon földkiadási eljárás eredményeként jött létre, a tulajdonostársakat végleges hatósági döntéssel az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, ha közülük valaki 2012. 06. 01-ig kezdeményezte az ingatlan megosztását, ám még nem került sor az első egyezségi tárgyalásra szóló meghívók kiküldésére. Továbbá, ha a művelési ág nem halastó és erdő, a megosztás költségeit (a kitűzés és helyszíni bemutatás költségei kivételével) az állam viseli.

Az önálló földrészletek kialakítását minden kérelmező tulajdonostárs vonatkozásában el kell végezni, de ha a kérelmező tulajdonostárs vagy jogutódja nem kívánja az eljárás lefolytatását, a kérelmét visszavonhatja. A tulajdonostársak közötti egyezség érvényességéhez a tulajdoni hányad szerinti egyszerű többségi döntés szükséges. Ha egyezség nem jön létre, a kiosztás sorrendjét sorsolással kell megállapítani. A tulajdonostársakat tulajdoni hányaduknak megfelelően a földrészlet meghatározott részéhez kell rendelni, azok a tulajdonostársak pedig, akik önálló földrészlet kialakítását nem kérték, a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak.