Szijjártó Péter: a paksi bővítés már nem a papírmunkáról, hanem a valódi építkezésről szól

– A Paks II. Atomerőmű területéről érkezett. Milyen munkák zajlanak jelenleg ott?

– Végre vannak munkák! – válaszolta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. – Már több mint kilenc éve aláírták az eredeti kontraktust, de sokáig csak papírmunka zajlott, és kénytelenek voltunk módosítani a finanszírozási és beruházási szerződéseket. Nagy megkönnyebbülés volt, amikor szeptemberben átléptünk a projekt előkészítési fázisából az építkezési szakaszba. November közepére már elkészült több mint két kilométer a 2,7 kilométeres résfalból, amely körbe veszi a leendő ötös és hatos blokk területét. Eddig a teljes üzemi területen összesen másfél millió köbméternyi földet termeltünk ki öt méter mélységig. Egy magyar cég végezte el ezt a feladatot, amely határidő előtt készült el, és ennek köszönhetően indulhattak el a talajszilárdítási munkák november másodikán. December elejére pedig elkészül teljes egészében az egy méter vastag résfal is, aminek a feladata az, hogy ne, vagy csak ellenőrzött módon kerülhessen talajvíz a munkagödörbe.

– Mi történik majd az elkövetkező hónapokban, a jövő évben?

– Folytatjuk a talajszilárdítási munkákat, amelyet tizenhét hektáron végzünk majd el. Ennek során napi száz, összesen hetvenötezer talajszilárdítási furat készül, illetve folytatjuk a föld kitermelését is, hiszen helyenként majd egészen huszonhárom méteres mélységig kell elvégezni ezt a munkát. A következő fél évben mintegy hatvan kiszolgáló épületet építünk fel az üzemi területen, terveink szerint jövő év decemberéig eljutunk oda, hogy beönthetjük a reaktorok területén az első betont, ami stratégiai fontosságú pontja egy atomerőmű kivitelezésének.

– A szerződéses környezet átalakításának folyamata lezárult, vagy van még szükség további módosításra?

– Megtörtént a jelenlegi fázishoz szükséges módosítás a beruházási és finanszírozási szerződések tekintetében. Kilenc évvel ezelőtt írták alá az eredeti megállapodást, és azóta megváltozott a gazdasági környezet, ezért szükséges a beruházási és kivitelezési szerződés folyamatos felülvizsgálata, de ez már nem hátráltathatja a konkrét munkavégzést. Amikor új körülmények merülnek fel, akkor olykor egy egyszerű családi ház építésekor is szükség van módosításokra, a Paks II. projekt pedig Magyarország legnagyobb, legkomplexebb beruházása.

– Tolna vármegye és a régió lakossága, vállalkozásai életében is meghatározó ez a beruházás. Milyen módon kapcsolódhatnak a helyiek és a környékbeliek hozzá?

– Az orosz fővállalkozónak jelenleg 94 magyar céggel van alvállalkozói szerződése a több amerikai, német, francia, svéd és osztrák vállalat mellett, így például a földkitermelést is magyar cég végezte. A helyszínen most is számos magyar beszállító vállalkozás tevékenykedik, de ez a következő egy-két évben is bizonyosan így lesz, hiszen még jó ideig alapvetően építőipari folyamatok zajlanak majd, mint például irodaházak, munkásszállás, felvonulási épületek kivitelezése. Ahogy haladunk majd előre, elkezdődnek az egyre magasabb hozzáadott értékkel bíró munkák, amihez már szükség lesz a nukleáris szakmai képességre, szakértelemre.

– Hogyan zajlik, miért szükséges a cégek nukleáris minősítése? Miért érné meg egy magyar cég számára átesni ezen a bizonyosan nem egyszerű procedúrán?

– Európában egy nagy nukleáris újjászületésnek lehetünk tanúi. Egyre többen állnak a józan ész talaján az energiaellátás kérdését tekintve, de sokan, akik ezt politikai kérdésként kezelik, könnyen pórul járhatnak. A villamos energia előállítása egyszerre biztonságosan, nagy mennyiségben és környezetkímélő módon kizárólag nukleáris úton lehetséges. Ez azt jelenti, hogy a következő években számos európai országban lesz nukleáris beruházás. Jelenleg a paksi a legnagyobb, már építési engedéllyel rendelkező nukleáris beruházás az Európai Unióban, aki itt referenciát szerez, az jó eséllyel részt vehet az ezt követően induló európai atomerőművek építésében is, tehát érdemes ebbe invesztálni.

– Hol vannak, lesznek, lehetnek ilyen fejlesztések?

– Szlovákiában most kötnek rá a hálózatra újabb blokkokat, Csehország, Románia és Bulgária is a nukleáris energiára alapoz, Franciaországban hatalmas beruházások zajlanak, valamint a szlovénok és a horvátok is tervezik újabb kapacitások kiépítését a meglévő közös atomerőmű után. A Roszatom ráadásul nem csupán Európa, hanem a világ egyik legnagyobb nukleáris ipari konszernje, tehát aki velük dolgozhat, az egyrészt tőlük is számíthat munkára a jövőben, másrészt jó ajánlás lehet ez másik beruházás esetén is.

– Mi a helyzet az úgynevezett kerítésen kívüli fejlesztésekkel?

– A legfontosabb feladatunk ezen a téren, hogy időre készüljön el egy nagy munkásszálló-komplexum, ami a beruházási terület közvetlen szomszédságában valósul meg. A célunk, hogy megfelelő életminőséget biztosítson az időlegesen ideérkező munkavállalók számára, ugyanakkor ne jelentsen felesleges terhet a paksiak megszokott életritmusában. Emellett folyamatosan végzünk infrastrukturális fejlesztéseket közúton és vasúton egyaránt. Fontos, hogy minden ilyen feltörekvő ipari centrum közelében legyen megfelelő légi összeköttetés is, ezért a Pécs melletti pogányi repülőtér fejlesztése is elengedhetetlen.

– Hányan dolgoznak most az építkezésen, és hogy alakul majd ez a létszám a következő években?

– Négyszáztízen dolgoznak jelenleg, de hamarosan nyolcszázra, majd jövő évben már ezerötszázra emelkedik ez a szám. A csúcsidőszakban számításaink szerint 7500-9500 főre emelkedik a dolgozók létszáma.

– Összességében hogyan értékelné az elmúlt másfél évet, amióta a KKM lett a felelős a projekt koordinációjáért?

– A legnagyobb eredmény, hogy a projektet az első fázisból sikerült átvinni a kivitelezési fázisba. Ez vízválasztó volt, innentől a fókusz a jövő év végi első betonöntésen van és azon, hogy tartsuk a határidőt. A végső célunk az, hogy a következő évtized elején rá tudjuk csatlakoztatni az új blokkokat a hazai hálózatra.

– Nekünk, a Tolna vármegyében élők nagy többségének természetesen pozitív a képünk az atomerőműről, a bővítésről, hiszen megélhetést, biztonságot, támogatást jelent. Az ellenzék azonban folyamatosan kritikával illeti a beruházást. Országosan és nemzetközi téren miként alakult a paksi bővítés megítélése?

– Ha vízimalmot építenénk vagy kerékpártárolókat, akkor az ellenzék azt kritizálná, ezzel nem is érdemes foglalkoznunk. Magyarország ellátásbiztonsága nemzeti érdek, és a nemzeti érdek azt diktálja, hogy növeljük a nukleáris energia kapacitásainkat, ez pedig csak úgy lehetséges, hogyha új atomerőművi blokkokat építünk. A nemzetközi színtéren ideológiai viták zajlanak, a nukleáris energiatermelést sohasem tényekkel támadják, mert azokkal támadhatatlan. Ideológiai támadást jóval könnyebb indítani, mert az azzal szembeni védekezés, fellépés mindig nehezebb, hiszen olyankor a befogadóközeg dönti el, hogy kinek van igaza, és nem a tények maguk. Szerencsére van egy erős nukleáris koalíció Európában is, amit Franciaország vezet egy erős közép-európai maggal. Az amerikaiak is ezen az oldalon állnak, ugyanis ők is vesznek uránt Oroszországtól, de ide tartozik Egyiptom, Banglades és még sok más ország.

– Múlt héten Pécsett a Joint Venture Szövetség rendezvényén úgy fogalmazott, a Budapest-központúság elkerülése érdekében a magyar kormányzat beruházásösztönzési stratégiai fókusza Dél-Magyarországra irányulhat. Mit érthetünk konkrétan ez alatt?

– A kelet és nyugat közötti gazdasági fejlettségi és beruházásösztönzési egyenlőtlenséget az elmúlt közel egy évtizedben sikerült ledolgoznunk, ami hatalmas eredmény. Ma a Miskolc-Debrecen-Nyíregyháza háromszög ugyanazzal a képességgel rendelkezik ezen a téren, mint a Győr-Komárom-Székesfehérvár térség. Ezért áthelyeztük a beruházásösztönzés fókuszát a déli országrészre. Eddig azért kerülték el a komoly fejlesztések ezt a térséget, mert nem volt olyan terület, ahol ezek a nagy beruházások megvalósulhattak volna. Most Pécs mellett, Bicsérd, Kővágószőlős és Kővágótöttös térségében kijelöltünk egy hatszáz hektáros nagy ipari fejlesztési területet, ahova már érkezhet méreteit tekintve is nagy beruházás. Emellett fejlesztjük a pécsi repteret, az M6-os út is elkészül a horvát határig, és már a közbeszerzési fázisban van a mohácsi Duna-híd építése is. Így az egész térség logisztikája – nemzetközi tekintetben is – más dimenzióba kerül, és ezáltal nő a térség beruházásvonzó képessége is. Ez Tolna vármegye tekintetében azt jelenti, hogy a zászlóshajónak számító paksi bővítés kapcsán számíthatunk további, arra ráépülő beruházásokra.

A felek aláírták a következő évekre vonatkozó ütemtervet, amelynek alapján biztosan állítható, hogy a 2030-as évek elejére már megkezdhetik az új blokkok a termelést – mondta el Pakson Szijjártó Péter.