Ilyen súlyos mézpiaci válság harminc éve nem volt

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke volt a vendége Szekszárdon a vármegyei méhész egyesületnek, a hét közepén.

-  Az Országos Magyar Méhészeti Egyesületről annyit kell tudni, hogy 1879-ben alakult, jelenleg 14500 tagja van és 115 helyi szervezete. Évente két küldöttgyűlést tartunk, a múlt héten volt idén a második, ahol 200 küldött jelent meg - mondta Bross Péter.

- A méhészek hangulata nagyon rossz, azért jöttek el a küldöttgyűlésre is, hogy megbeszéljék egymással, egyáltalán van-e jövőjük. Az elkeseredés oka, nem a méztermés, hiszen idén közepes évet zártunk, igaz akácból, hársból gyengébb termés lett, de a napraforgó kárpótolta a méhészeket. Viszont immár két éve nagyon súlyos piaci válságban vannak a méhészek. 

Azt kell tudni, hogy hazánkban közel 20 ezren méhészkednek, 1,2 millió méhcsalád van, és évente 25-30 ezer tonna mézet gyűjtenek össze. Ennek kétharmada külföldön értékesül, francia, olasz és német piacokon. A mi mézeinket eddig javítómézként használták az unióban, a Távol-Keletről behozott silány minőségű mézeket javították fel vele. Viszont az elmúlt másfél évben a mézeinket lecserélték az ukrán mézekre. 

Ukrajnában is nagyon népszerű lett a méhészkedés, a világ egyik legnagyobb méhészeti nagyhatalommá nőtte ki magát. A méhészeik száma 500 ezer körül van és évente 90 ezer tonna mézet - vagyis háromszor annyit mint a magyarok - képesek exportálni. És most a háború miatt rendkívül alacsony áron. Nem a minőséggel van a baj, hanem az alacsony árral. Logikus, hogy a nyugat-európai méz kiszerelésű üzemek vezetői azt mondták, minek nekünk a drágább magyar, román vagy lengyel méz, amikor az ukrán sokkal olcsóbb. Így egy év méztermése itthon ragadt, miközben a méhészek költségei növekedtek.

Ma a nagybani piacon kevesebbet ajánlanak a mézünkért, mint annak az előállítási költsége. Ilyen súlyos mézpiaci válság mint most van, harminc éve nem volt - tette hozzá az elnök. Idén az első nyolc hónapban 40 százalékkal kevesebb mézet exportáltunk, mint az elmúlt évek bármelyikében.

- Nem csak a magyar méhészeket zavarja ez az állapot, egész Európában nagy a felháborodás. Ugyanakkor ez a helyzet tehetetlenséget okoz, mert az unióban működő 500 ezer méhészeti vállalkozás nem nagyon fog össze. 

- A magyar méhészek terveztek tüntetést, de nagyon furcsa azt kimondani, hogy meg kell nézni, milyen eredménye lenne. - mondta Bross Péter. Két helyen lehetne tűntetni, az egyik itthon, Budapesten, de felmerül a kérdés, miért? A magyar kormány nem tehet erről a helyzetről, hiszen megállították a hazánkba áramló olcsó ukrán mézet két és fél hónapja. Magyarországon tehát okafogyott lenne egy tüntetés.  Brüsszelbe viszont ha mi kimegyünk magyarok, mint ahogy tettük ezt húsz évvel ezelőtt is, akkor csak mi lennék az egy ország a 27-ből, így ez a tüntetés nem érne semmit.

-Hogy ennek mi az oka? Az unióban a méhészek között nincs erős összefogás, több országban nincs is méhész egyesület. Helyettük szövetkezetek vannak, ezek a szövetkezetek, melyeknek több ezer méhész is a tagja, üzleti vállalkozásként működnek. Azt tapasztaljuk, hogy egy spanyol, egy portugál vagy egy francia szövetkezetnél is vásárolnak olcsó ukrán mézet is, sőt kínai hamis mézet is. Hiszen nekik az a fontos, hogy a tagjaiknak nagyobb legyen a bevételük. Egy ottani méhész például úgy tudja értékesíteni a spanyol rozmaring mézét, hogy fele a sajátja, fele a kínai olcsó méz. Így végső soron a spanyol méhész jól jár, a fogyasztó viszont nem. Ezért nincs összefogás az uniós méhészek között.