2024.01.22. 14:00
A zöldítésben nagy gond, hogy nem végezhető növényvédőszeres kezelés
Január közepe alkalmas időszak arra, hogy a gazdálkodó átgondolja, mit, mikor és hogyan szeretne majd vetni tavasszal. Mióta kötelezővé tette az unió a zöldítést, így a vetésváltásra, a terménydiverzifikációra (a növények térbeli elkülönítésére) is figyelemmel kell lenni. Emellett pedig számtalan teendő is van. A gazdálkodási napló kitöltése, beküldése a feltétele annak, hogy támogatásra számíthassanak a termelők.
Sok gazdálkodó ül így télen számítógép elé, és tervezi meg a következő szezont, műtrágyából, vegyszerből, vetőmagból mennyit kell vásárolni (illusztráció)
Forrás: Shutterstock
Az idei tél, úgy tűnik, kicsit eltér az eddigiektől, hó is esett és hideg is van, ami a gombák, a kártevők, sőt, a pockok szaporodását is lassítja. Január közepén kinti munkából kevesebb van, de ebben az időszakban több az adminisztráció és a tervezés.
Van, aki másodvet, más ugaroltat
Horváth Péter, Paks környéki gazdálkodó elmondta, négy őstermelővel közösen gazdálkodnak közel 600 hektáron. Idén úgy tervezik, kihagyják a napraforgót a vetésváltásból, ugyanakkor figyelembe vették az uniós előírást, a zöldítést és a diverzifikálást is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy 30 hektár felett minimum három növényt kell termeszteniük, a zöldítésnek pedig az a feltétele, hogy úgynevezett másodvetésű növényekkel is foglalkozzanak. Így juthatnak hozzá a hektáronkénti 83 eurós uniós támogatáshoz. Ez a feltétel 2014 szeptemberében lépett életbe, így mára már némi tapasztalattal is rendelkeznek a gazdálkodók.
Horváth Péter elmondta, a múlt évben inkább az ugaroltatás mellett döntöttek, mert a felkínált másodvetésű növények vetése túl bonyolult lett volna.
Töretlenül támad a kukoricabogár
Dr. Vörös Géza szekszárdi agrármérnök a vetésváltás és a zöldítés kapcsán többször is felhívta a figyelmet a kukoricabogár „töretlen támadására” és az ellene folytatott integrált védekezésre.
– Sokáig úgy tudtuk, hogy a vetésváltás megoldja a talajban lerakott kukoricabogár petéi által okozott gondot, hiszen a kukorica elkerüli a következő évben a lárvákkal való találkozást. Ám amióta a zöldítés a területalapú támogatás alapkövetelménye lett, és a korábban lekerülő kultúrák – például a gabonafélék és a repce – után másodvetésben retket, mustárt, olajretket és takarmánykeveréket vetünk, gyökeresen megváltozott a helyzet. Ide húzódnak a kukoricabogarak, és ennek a virágzatán táplálkoznak. Ez már augusztustól megfigyelhető, amikor a száradófélben lévő kukoricát elhagyják. „Aktív repüléssel” megtalálják az épp virágzó növényeket, ahol új táplálékra lelnek, és petéjüket is a talajba rakják. Ez a folyamat egészen október közepéig is eltart – mondta a szakember.
– Senkit ne érjen meglepetés tehát, hogyha egy ilyen táblába vetett kukoricában a kukoricabogár-lárvák csúnya kártételt okoznak. Számos ilyen tapasztalat volt már, sok szakember fordult hozzám a kérdéssel, hogyan lehet ez. Hát így – mondta el a szakember. Ez a vándorlás a kukoricabogarak körében már évek óta megfigyelhető. Különféle csapdákkal tudjuk bizonyítani, hogy augusztustól a már száradófélben lévő kukoricát elhagyják, és új táplálékot keresnek.
A zöldítésben nagy problémát okoz az is, hogy nem végezhető növényvédőszeres kezelés. Ezért az egyik megoldás: a kukorica vetésekor kell majd talajfertőtlenítést alkalmazni. A kukoricabetakarítás szeptember és november között zajlik. Ha sikeres volt a védekezés, akkor szép egyenes sorban állnak a kukoricatövek. Ha pedig nem sikerült, akkor összevissza dől az egész állomány, mondta dr. Vörös Géza.
Kukorica, Tolna vármegye aranya
Bő két és fél hónap, és vetik a kukoricát vármegyénkben a gazdák. Évekkel ezelőtt százezer hektár körüli volt az a terület Tolnában, melyen a gazdák kukoricát vetnek. Ez a mennyiség azonban az utóbbi pár évben egyre csökkent, tavaly már csak 70 ezer hektár körül volt a kukorica vetésterülete. Ennek egyik oka, hogy a kukorica nagyon érzékenyen reagál az aszályra, ami egyre jellemzőbb vármegyénkre a tavaszi és nyár eleji időszakban.
Minden nehézség – legyen az kukoricabogár vagy aszály – ellenére azonban a termelők többsége ragaszkodik a kukoricához, mert egyrészt ehhez értenek, ehhez a növényhez vannak meg a gépeik (vetőgép, műtrágyaszóró, kombájn), másrészt viszonylag könnyű értékesíteni. Bár tavaly a felvásárlási ár inkább csökkent, mint emelkedett. Ennek ellenére szinte nincs olyan gazdaság, legyen az pár hektáros vagy több száz hektáros, ahol ne a kukorica lenne a fő növény.
