Évente milliárdos károkat okoznak a gazdáknak

Az elmúlt 50 év alatt a nagyvadak – a gím- és dámszarvasok, az őzek, a vaddisznók, továbbá a muflonok – száma az ötszörösére növekedett, pedig napjainkban már évente átlagosan tizenhétszer több nagyvadat ejtenek el, mint mondjuk, a '60-as években – írta az agrarszektor.hu.

Elszaporodott a vadállomány

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár összesítése szerint jelenleg mintegy 800 ezer nagyvad él hazánk területén, melyek évente közel másfél millió tonna szálas, lédús és szemes takarmányt fogyasztanak el. 

Ennek azonban alig nyolc százalékát – 110 ezer tonnát – juttatják ki az etetőkbe és a szórókra a vadgazdálkodók, ami azt jelenti, hogy a vad az élelem nagyobb hányadát onnét teremti elő, ahonnét tudja: legelőkről, szántóföldekről, zöldségesekből és gyümölcsösökből – vélik a mezőgazdászok.

Számításaik szerint legalább 700 ezer tonnányi termés esik áldozatul minden esztendőben a vadnak, ennek értéke pedig 21 milliárd forint. Azaz: az elszaporodott nagyvadállományt gazdaságok és erdészetek „tartják el", miközben a vadásztársaságok nem gondoskodnak hatékonyan a vadgyérítésről.

Saját behajtó céget alapít a kamara

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Nimród Vadászújság megkeresésére azt válaszolta: egyáltalán nem céljuk, hogy egy-egy vadásztársaság csődbe menjen a vadkárok térítése miatt, de fontos, hogy a gazdálkodók se kerüljenek nehéz anyagi helyzetbe.

A vadkárok kifizettetése eddig nem volt túlságosan hatékony, a peres ügyek elhúzódtak. Ezért döntött úgy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, hogy a behajtásra saját céget alapít.

Tolna vármegyében a vadásztársaságok arra törekedtek eddig is, hogy a gazdákkal közösen védjék meg a termést, illetve ha vadkár keletkezik, igyekeznek megegyezni egymással.